Szent György-templom | Jobbágyi

Szent György-templom

Jobbágyi

Templomáról – mely Genthon szerint a XV. században épült gótikus stílusban és szokatlan módon kéthajós volt, középen három oszloppal kettéválasztva -, Chobot csak annyit tud, hogy állítólag a csehek építették, de a török alatt tönkrement.

Nógrád megye
3063 Jobbágyi, Arany János út 4.

A templom rövid története

Neve a személynévként is használatos “jobbágy” főnévből keletkezett. A név tulajdonképpeni értelme:” jobbágyoké, jobbágyok falva”, illetőleg “jobbágyé, jobbágy birtoka”. Neve alapján kora Árpád-kori helység Nógrád megyében. Oklevélben 1328-ban említik először. (Hacsak nem azonos vele a Váradi Regestrumban 1229-ben említett “praedium campestre, nomine Jobagi”). Az Aba-nemzetségből származott Szalánczy Miklós, a Jobbágyi-család őse szerezte meg 1342-ben, aki ezután, 1344-ben Jobbágyiban szabad ispánsági jogot szerzett, és ide is költözött. Zsigmond király 1465-ben a Taryaknak adományozta, ezek részbirtokát 1465-ben zálogba vette Guthi Országh Mihály. 1598-ban Török István volt a földesura. A hódoltság alatt a török defterekben nem említik, a püspöki tizedjegyzékben viszont mind a XVI. (1559-ben a falu megvolt), mind a XVII. században lakott helynek mondják, amely általában 10 forint árendát fizetett. Pongrácz Informatioja a katolikus falvak között említi. Átvészelte a hódoltságot, és azóta is fennálló község Nógrád megyében.

Templomáról -, mely Genthon szerint a XV. században épült gótikus stílusban és szokatlan módon kéthajós volt, középen három oszloppal kettéválasztva -, Chobot csak annyit tud, hogy állítólag a csehek építették, de a török alatt tönkrement. A török kiűzése után azonban a hívek helyreállították, 1693-ban már ismét állott. (A plébános jelentése szerint kerítőfala 1332-ből való, ezek szerint lehetséges, hogy a XV. században csak átépítés történt. ) Szent György tiszteletére volt szentelve, és helyébe 1789-1792 között újat építettek. A falutól nyugatra, egy dombon épült ősi templomnak 1711-ben még megvan a középkori szárnyasoltára. “Assumptio B.M.V.” – melynek négy szárnya nyitva a “Vita Christi”-t, (Krisztus élete) zárva a “Passio Christi”-t (Krisztus szenvedése) mutatta. Tornya a homlokzat jobb oldalán állott, szentélye polygon, hajója boltozott volt.

Az Acta Cassae Parochorumban ez áll: 1734-ben a templom a falutól nyugati irányban egy dombon áll. Szent György mártír tiszteletére épült. Teljesen boltozva van, jól zsindelyezett. Egy fő és két mellékoltára van. Az egyik mellékoltára felújításra szorul. Nincs padlózata. A templomot festetni kellene. Van egy kelyhe és egy ciboriuma. Van négy kazulája, melyből kettő régisége miatt elnyűtt. A többi szükséges öltözékekkel is rendelkezik. Nincs monstranciája. A toronyban két nagyobb harang van. Van egy kisebb harmadik harangja is, mely a templom tetejének középső részén van. A plébánia jó állapotban van. A templomot 1736-ban is jó állapotban levőnek találták.

A XVIII. század végén épített új templomhoz a tornyot csak 1802-ben építették meg. Főoltárképe, mely Szent Györgyöt ábrázolja, Szöfft József Ágost műve 1831-ből. Sekrestyeszekrénye 1796-ból származik, tabernákuluma 1808-ban készült. Renoválták az 1829. 1924. 1933. 1971. 1983. években. A középkori épület felhasználásával a XVIII. század végén emelt barokk templom műemlék jellegű. Egyhajós, keletelt, kissé eloreugró középtoronnyal. Fohomlokzatát szoborfülkék, koronázó-, öv-, és órapárkány, íves oromfalakon álló vázák díszítik. Oldalfalai tagolatlanok, szentélye egyens záródású. Ennek déli falához kapcsolódik a sekrestye. A belső tér négy csehsüvegboltszakaszos. A karzat két pilléren nyugszik, felmeno fala három boltszakasszal van áttörve. Az építményt közelítoen kör alakú, 35-37 méter átméroju, 60-80 centiméter vastagságú és 1 méter magasságig álló támpilléres körfal veszi körül, melynek egyes részeit lebontották. Egy barokk kelyhe F.S. felirattal 1746-ból származik. Igen valószínű, hogy már a török előtt volt plébániája. 1493-ban Mihály nevű plébánosa rokonságával együtt belépett a római Szent Lélek Társaságba. (Ebben az időben még az egri egyházmegyéhez tartozott.) 1542-ben “Jobagy Plebanus loci ft. 1 1/2…”azaz a plébánosa 1 és 1/2 forint adót fizetett. Plébániája tehát a XVI. században még létezett. Plébániáját Dwornikovich püspök állította vissza 1701-ben. A plébánia háza 1818-ban épült, melyet 1934-ben, 1948-ban és 1072-ben renováltak. Az 1829. évi Canonica Visitatio a plébánia levéltárában is megtalálható. Historia Domusa 1702-ben kezdődik. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott. A temetőben és a szarvasgedei úton kápolnák vannak, melyek már a XX. században épültek.

 

Forrás:
Váci Egyházmegye Sematizmus

Back to Top