Szent Farkas-templom
Sopron-Balf
Balf (németül: Wolfs, régi nevén Sankt Wolfgang) Sopron településrésze, 1985-ig önálló község. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése, s a soproni borvidék egyik jellegzetes és ismert szőlő és bortermelő helyszíne. Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés. A címer híven fejezi ki a városhoz tartozás történelmi hagyományait, de ugyanakkor a helyi közösség összetartozását is kifejezi.
A Temető-domb tetején, a temetőben áll dísztelen egyszerűségben a templom. Hajdani erődfal töredéke által védve. A település korábbi elnevezésére utal a templom jelenlegi megnevezése. A fallal kerített templomot 1336-ban említi először okirat, akkor még Miasszonyunk néven, Szent Farkast csak később választották a jobbágyközség plébániájának védőszentjéül. A templom legfeltűnőbb, messziről látható része a nyugati oldalához épült tornya. Alul négyszögletes, csaknem az egész homlokzattal egyenlő szélességű, a magas toronyalja dongaboltozatú. A négyzetes keresztmetszet az első párkányszint fölött szabályos nyolcszögűvé változik. Az emeleten tágas gótikus ablakok nyílnak, s kő gúlasisak koronázza meg e hazánkban nagyon ritka konstrukciót. A 15. században épült templom másik különlegessége, hogy a hajójához csatlakozó szentély a nyolcszög két oldalával zárul, mégpedig sarokkal kelet felé.
A hossztengelybe illesztett külső támpillér még külön ki is hangsúlyozza ezt a Magyarországon csak pár helyen előforduló alaprajzi megoldást. A gótikus szentélyt egyszerű keresztboltozat fedi, amelynek bordái kerek zárókőben találkoznak, a hajót már a 17.-18. századi átépítés stílusjegyei jellemzik. A régi, lőréses erődfal jórészt ma is áll. A kapu, félköríves szemöldökkövének bevésett évszáma szerint, 1653-ban készült, a templom ekkor az evangélikusoké volt. 1686-ban a Bécs ellen vonuló török had megrongálta az épületet, amelyet még az 1713. évi egyház-látogatási jegyzőkönyv is rossz karban lévőnek írt le. A temetőkertben szép régi kő síremlékek láthatók. A szentély déli, gótikus ablaka alatti kriptában a Wosinski família tagjai – köztük István örökös római gróf – nyugszanak.
Forrás:
Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Dr. Dobos Irma: A balfi ásványvíz megismerése és hasznosítása