Szent Erzsébet-templom | Mátraszőlős

Szent Erzsébet-templom

Mátraszőlős

A község ősi birtokosa a Kacsics nemzetség volt, a falu kora gótikus templomát valószínûleg ők építették. Ebből az időszakból valók a falképtöredékek, a körfal és a feltárt plébánia épület. A szentélyt és a hajó nyugati részét a XV. században bővítették, ekkor épült az előcsarnok is.

Nógrád megye
3068 Mátraszőlős, Kossuth tér 13.
Telefon: (32) 468-486

A templom rövid története

A mész, s a környező hegyekben fellelhető kagylók, csigaházak és cápafogak azt igazolják, hogy az egész terület sok százezer évvel ezelőtt tengerfenék volt. Számos lelet bizonyítja, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt kelták lakták ezt a területet. Az úgynevezett Király-dombon 18 kelta sírt tártak fel a 21-es főút építése során. A község a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt, az első említésére IV. Béla király egyik oklevelében kerül sor, mely 1229-ből való Zeuleus formában. 1345-ben az e nemzetségből származó Illés fiai Dénes és Benedek birtoka volt. Később gyakran változtak tulajdonosai, földesurai.1439-ben a Széchényi családé, 1598-ban pedig Rákóczi Zsigmondé a falu és határa. Három említésre méltó műemléke van, a Szent Erzsébet Plébániatemplom, a II. Rákóczi Ferencről elnevezett kápolna és a Nepomuki Szent János szobor. Mátraszőlős 1984 és 1991 között Pásztó része volt.

 

Forrás:
Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája
miserend.hu

Back to Top