Székesfehérvár | Szent Kereszt-templom romja

Szent Kereszt-templom romja

Székesfehérvár

Téglalap alaprajzú templom egyhajós, hármkaréjos szentéllyel, melyet később egyenes záródásúra bővítettek. A templom eredeti járószintje mintegy két méterre van a mai alatt. Szentélye a Rózsa u. 5. sz. épület pinceszintjébe nyúlik, hajója a Rózsa u. 3. előkertjében van.

Fejér megye
8000 Székesfehérvár, Rózsa út 3-5.

A templom rövid története

A Szent Kereszt templom a mai Rózsa utca 3. számú ház helyén állt. A templom alaprajza a tarnaszentmáriai templommal mutat közeli rokonságot. Valószínűleg a 11. század első felében épülhetett, egyes vélemények szerint alapítója egyenesen Szent István király volt. Magát a templomot 1263 körül említik először: „eccl S. Crucis”. 1332-37-ben káplánját nevezik meg (ibid. 375) és egy 1418-as oklevél nevezi „parochia ecclesia S. Crucis”-nak. Temetőjéről egy 1439-es forrásból szerezhetünk tudomást. Később, 1454-ben az is kiderül, hogy a Szent Kereszt plébánia templom a Szűz Máriáról elnevezett királyi bazilika temetőjének közepén épült. A temető néhány sírját 1986-ban tártuk fel a Rózsa u. 4. számú ház pincéjében és telkén.

1970-ben Kralovánszky Alán a Rózsa utca 3. számú ház alatt három, részben bolygatott, melléklet nélküli temetkezést tárt fel. A sírok feltételezhetően az Árpád-kori alapítású Szent Kereszt templom (Rózsa utca 3-5.) temetőjéhez tartozhattak. 1982-ben a Rózsa utca 4. számú ház pincéjében egy újabb temetkezés került megfigyelésre. 1986-ban és 1991-ben Fülöp Gyula és Siklósi Gyula a templom körüli temető kiterjedésének vizsgálata során további 24 sírt tárt fel. A temetkezések feltételezhetően all. század vége és a 16. század közötd időszakból származhatnak.

Egyhajós templom két periódusú szentéllyel, két későbbi lakóház épült rá. Téglalap alaprajzú templom egyhajós, hármkaréjos szentéllyel, melyet később egyenes záródásúra bővítettek. A templom eredeti járószintje mintegy két méterre van a mai alatt. Szentélye a Rózsa u. 5. számú épület pinceszintjébe nyúlik, hajója a Rózsa u. 3. előkertjében van. Felmenő falai jelentősek, néhol a 2 métert is meghaladják. A 11. századi templomot a 16. században erősen átalakították, amikor dzsáminak rendezték be. A hajó a másik telek (Rózsa u. 3.) beépítetlen részét tölti ki, sarkaiban Gorsiumból ide szállított márványoszlopok állnak, melyek a boltozatot tartották. Betemetve.

 

Forrás:
Siklósi Gyula: A székesfehérvári Szt. Bertalan templom In.: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 24. 1986-1988 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1990)
Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében In.: Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Magyarország műemlékjegyzéke – Fejér megye

Back to Top