Szécsisziget

Szent Márk- (Mároki) kápolna

Elérhetőség

ZALA MEGYE
8879 Szécsisziget, Külterület
GPS: 46.582276356864824, 16.608791651382887

Galéria

Az ősi település a dombok szélén, az erdő tövében helyezkedett el. Később került a falu a Kerka partjára. A Kerka adta mocsaras vidék kitűnő búvóhelyül szolgált a lakosság számára különböző meghurcoltatások elől. Biztosan lakott hely volt a XIV. században. Szigeti család volt a tulajdonosa, nevét is innen kapta a falu. A település első okleveles említése 1403-ból való. Ezen oklevél szerint Szigeti Péter ekkor vesztette el Szigetet hűtlenség miatt. Zsigmond király elvette Szigeti Pétertől Sziget, Tormafölde, Petróc, Pánfalva, Goszthola falvakban lévő birtokait.

Ezeket Széchy Miklósnak a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Hamarosan elkészült a főúr kastélya, illetve vára is 1437-ben Castellanus casteli Zygeti (jelentése: Zygeti várnagy). Mátyás oklevelében pedig, 1458-ban, mint Castellanus in castello seu fortalicio Zychyzygethy szerepel (jelentése: várnagy a Szécsiszigeti kastélyban). A vár jelentősége az 1600-as években nőtt csak, miután Kanizsa török kézre jutott. Ekkor az országgyűlés számos cikke foglalkozott a falu várával, melynek megerősítését a Kerka vizének az épülethez terelésével érték el. Így a Kanizsa ellen vetett végvárrendszer tagja lett. A XVI. Században Széchy Dénes és testvére, Katalin birtoka volt. Később Széchy Dénes fiának, Péternek a nevén találjuk. Halálával a család férfiágon kihalt. Tőle nővére, Julianna, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné 1690-ben Szapáry Péternek és nejének Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat. Egyes források szerint 35.000 Ft-ért vásárolta meg a muraszombati uradalmakkal együtt. Ugyanekkor vásárolta meg a letenyei uradalmat is.

1501-ben két temploma is volt: Szent Ilona és Szent Miklós tiszteletére. A XVI. század végén a község lakossága új hitre tért, váltakozva evangélikus és református hitűek. A XVII. század első feléből több prot. lelkésze név szerint ismert. A törököknek többször ellenállt a helység, de 1636 körül mégis kifosztották. A XVII. század második felében újra kát. lett a helység, amelyet a bekcsényi főesperes vizitéit. A plébános háza a várban volt. 1750-ben a régi templom romjain épült fel az új, barokk templom a Szapáry család kegyurasága idején. A Szent Kereszt tiszteletére szentelték, miután 1760-ban befejeződött az építése. A belső festés Pöohl János mesterműve. Orgonáját Reőmer Antal gráci orgonaépítő készítette 1783-ban.

Szécsisziget határában található a Kerkától keletre, a szőlőhegyen álló XIII. századi Mároki-kápolna, az elpusztult Petróc falu temploma, régi temetővel körülvéve. A XVI. században vált elhagyatottá és 1794-ben került sor a helyreállítására. Ide 1945-ben temettek utoljára. A kápolna román stílusát az évszázadok során némileg átalakították. Sajátossága az oltár körül falba épített ülőhelyek. Homlokzatán résablak, a torony oldalain rézsűablakok helyezkednek el. A padozat legnagyobb része tégla, karzata fából van. A Letenyére vezető út mentén fekvő kápolnában 1982-ben ásatást végeztek. Megállapították, hogy a templom a 13. század második felében épült, a 17. században elpusztult, majd a 18. század végén romjaiból újjáépítették. Az egyeneszárődású szentélynek csupán alapfalai középkoriak, a felmenő falszakaszok újkoriak. Megtalálták a déli homlokzaton egy ablak és a bélletes kapu maradványait. A belsőben feltárták a középkori oltár alapját. A helyreállítási munkákat 1984-ben fejezték be. Régész: Vándor László (Göcseji Múzeum). Építész: Petényi Gyula. Építtető: Római Katolikus Plébánia.

Forrás:
Szécsisziget település hivatalos weboldala
Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)AdattárBeszámoló az 1980-1990 közötti munkákról
A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972) III. rész: Az egyházmegye területi szervezete