Szalmavári sírkápolna, Vanyola

Vanyola község Veszprém megyében, Pápától 15 kilométerre északkeletre fekszik. A településtől a megyeszékhely Veszprém 54 km-re található délre. Neve 1222-ben a pannonhalmi apátság birtoklevelében fordul elő. A török időkben lakatlan puszta. A székesfehérvári szandzsák hász-, és tímárjavadalmainak 1570. évi összeírása – idzsmál defter – jegyzéke szerint Pápához tartozik és 4000 akcsét fizetett. A XVIII. században itt lakók földművelésből és szőlőtermesztésből éltek. Itt született 1808-ban Vajda Péter költő, a reformkor nagy alakja. A 180 m magasan fekvő település határában DK-ÉNY-i irányú, alacsony, a 200 m-t alig elérő, homokos, kavicsos dombhátak húzódnak. A dombok közötti völgyekben folyik a Szentiváni-ér és a Czuha-patak vize. Bakony lábánál fekvő település kellemes táji környezetben található, területe mintegy 1950 ha, melynek belterülete 111 ha-t tesz ki. A település legnagyobb része szántóföld, de kisebb szőlők, a magasabb fekvésű területeken kisebb erdők is találhatók.

Ványola. Ugyancsak a püspökségnek birtoka. Lakosai evangélikus vallásúak, amelynek szabad gyakorlására nekik templomot és papot engedélyeztek. Az előzőtől téli napkelte felé esik, erdők és ligetek között mélyen fekszik, igen kevés nyílt szántófölddel. Határa szűk, mert valóban közelről zárják körül keletről a pápai uradalomhoz tartozó Saágh és Szent Ivány, délről Csóth falu s nyugat felől Nyőgér pusztácska és Szalmavár, mely többek birtoka, északról Gardon, mely a Takácsiaké. 

Bél Mátyás: Veszprém megye leírása című munkájából értesülhettünk Vanyoláról. Lovászpatona felől érkezve a település határában, az alsószalmavári leágazásnál találjuk a Szalmavári sírkápolnát. A vadregényes környezetben szabadon álló, centrális nyolcszög alaprajzú, kupolás, vakolatlan téglaépületet Szalmavári Kovács János táblabíró leszármazottai építették a családnak neoreneszánsz stílusban, 140 évvel ezelőtt. A kápolna alatt 7 sugárirányú sírkamrát tartalmazó kripta található. Az épülettömeghez DNY irányban alacsonyabb, nyeregtetős épületrész csatlakozik. Az évek során az országos védettség alatt álló épület állapota jelentősen leromlott: kifosztották, feldúlták, kriptáját meggyalázták.

Jelenleg rendkívül romos, felújításra szorul. Vanyola Község Önkormányzata mindent megtesz az épület megmentéséért. Már elkészültek a felújításhoz szükséges építészeti tervek. A falu vezetése bízik abban, hogy a valaha itt nyugvó Szalmavári Kovács családtagok – köztük Böröllei Nagy Szabó Ignác országgyűlési képviselő, az 1848-49-es szabadságharc aktív résztvevője, valamint Marosi Máday Izidor közgazdasági és gazdasági író, a magyar mezőgazdásági fejlődés élharcosa- méltó körülmények között valóban örök nyugalomra leljenek itt.