Szalánc (Slanec) | Szalánc vára

Szalánc várának építése valamikor az 1270-es évet követően kerülhetett sor, ugyanis ebből az évből ismert egy okirat a szalánci uradalomról, ám a vár még nem kerül benne említésre. A vár építését bizonyára az Aba nemzetség szalánci ágának tagjai kezdeményezték (akkorában a várdombot és a környékét Péter, Chama a birtokolja). Első, írott forrásokban fellelhető említése – „sub castro zalanch“, azaz zalanch vára alatt formában –, az 1281. augusztus 9-én, IV. László magyar király által kibocsátott adományozási oklevélben található. Az uralkodó ebben az időben az áruló Finta nádorral (az Aba-nemzetségbeli dávid ával) vívott ezen a tájon harcot. A király ugyan Fintát legyőzte, ennek ellenére a vár további 50 évig még az Aba nemzetség tulajdonában maradt.

1330-ban Péter Comes a várat elcserélte drugeth Vilmossal, annak tulajdonában lévő, sáros-megyei településekért. Drugeth Vilmos halálát követôen – 1342-ben – az a drugeth Miklós lett a vár ura, aki országbíró és Turóc vármegye fôispánja is volt egyben. 1379-ben a várat az ő dédunokája, Drugeth Anna, Telegdy lászló felesége birtokolja, majd 1390-ben Telegdy Anna (aki Drugeth Anna unokája), Lossonczy László feleségének tulajdonát képezi. A vár 1440-ben Lossonczy Jánosé. Azt követően nagy valószínűséggel – a megözvegyült Erzsébet királyné és I. Ulászló között zajló belharcok közepette – a várat a cseh hadvezér, Giskra János elfoglalta és le is romboltatta. 1490-ben, II. Ulászló uralkodásának idején, az akkori várbirtokos, Lossonczy László királyi kincstárnok, felújíttatja. 1520-ban Lossonczy Zsigmond idejében a várnak két várnagya volt: Dollyáni Chery János és András. 1552-ben a vár urai Lossonczy Antal és István voltak. halálukat követően a vár Lossonczy István özvegyének, Pekry Annának a tulajdonába került kinek lányát, Lossonczy Annát, 1568-ban Ungnád Kristóf horvát bán vette nőül, és akit férje elhunyta után – 1589 – ghymesi Forgách Zsigmond, nógrádi ispán vett feleségül. 1601-ben, Lossonczy Anna elhalálozását követően, az akkori uralkodó, Rudolf császár, szalánc várát Forgách Zsigmondnak adományozta.

1605-ben a vár helyőrsége megadta magát Bocskay István fejedelemnek. 1607-ben a bécsi béke megkötését követôen a várat Forgách Zsigmond visszakapta. 1621-ben, Forgách Zsigmond halálát követôen a várat özvegye, Pálffy Katalin birtokolta. 1625-ben Pálffy Katalin a várat – birtokainak nagyobb hányadával egyetemben – Bethlen Gábor javára elzálogosította. 1644-ben Kassát elfoglalta I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki megostromolta, elfoglalta, majd felgyújtatta Szalánc várát. Forgách Zsigmond (a nádor a) a táborban fogolyként volt jelen. 1678-ban Thököly Imre foglalta el a várat kurucaival. 1679-ben gróf Leslie tábornok foglalta el, de még azt megelőzően a helyőrség felgyújtotta a várat. Lipót császár rendelete értelmében még abban az évben Leslie tábornok leromboltatta az erősséget. 1679-től a vár lakatlan romként dacol az idők vasfogával. 1815-ben gróf Forgách József kijavíttatta a vártornyot (donjon) és elhelyezte benne a család gyűjteményét. A tornyot a II. világháború idején rombolták le.

2010-ben a szalánci várrom tulajdonosa Slanec/Szalánc/község önkormányzata lett. A település a Mentsük meg Szalánc Várát Polgári Társulással közösen, mintegy 333 évvel a vár 1679-es lerombolását követően, 2012-ben megkezdte a vár mentési munkálatait. E monumentum még mindig a település domináns látképeleme. 2012-ben kijavításra került a várhoz vezető út és elvégezték a vár statikai és geodéziai bemérését, valamint megkezdôdött a vár építészeti-történelmi kutatása. 2013. során megépült az ipari felvonó a javításhoz szükséges építőanyag szállításához, egyben megkezdték a falak megerősítését és a leomlott kavernák, valamint a toronykorona részeinek pótlását (2014-re van tervezve a torony befedése). Mindemellett megkezdődött a régészeti feltárás első szakasza is. A vár tövében fennmaradt a 19. századbeli várpark maradványa, amelyen áthalad a várhoz vezető főbejárati kapu. A turisztikailag érdekes faluhatáron át halad a Szalánc és Füzér várait összekötô határon átnyúló tanösvény, továbbá az Erzsébet kerékpárút, valamint a „Rákóczi nyomában”, a nagy-Milic lankáin futó határon átnyúló kerékpárút és a gótikus út. 

Forrás:
http://www.hradslanec.sk/