Öregtemplom romja
Somberek
A település első írásos említése 1382-ből való, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. A vidék emberek által folyamatosan lakott, bár a törökök kiűzése után elnéptelenedett, ezért szerbekkel népesült be. 1740 után érkeztek német telepesek Fulda-Pfalz és a Schwarzwald környékéről. A 18-19. században a Sauska család birtokolta. A szerb lakosság nagy része 1920 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére költözött. A második világháború után a német lakosság egy részét kitelepítették Németországba, helyükre a délvidékről menekült bukovinai székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről áttelepített magyarok érkeztek. A falu nemzetiségei békében élnek együtt.
Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. század elejéig a Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a község. A falu első írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. Somberek nevét, a történelem folyamán többféleképpen írták, s a falunév valószínűleg a som növényre, valamint a sombokrokkal benőtt cserj és helyre utal. Az 1526-ban bekövetkezett a törökök elleni mohácsi csatavesztés után a lakók elmenekültek, de később a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. Lakói magyarok, fizettek adót a töröknek, a magyar földesúr is kivetette a neki járó adót, és a szigetvári várnak is adóztak. A török megszállás alatt szerb lakósok is települtek be a községbe.
Az Öregtemplomnak, Török templomnak vagy Török várnak nevezett épület töredékes maradványai – faltöredékei – Somberek és Görcsönydoboka között találhatók a szántóföld közepén. Feltehetőleg a 15. századból származó, téglából épült építmény, melynek már csak két falrészletét figyelhetjük meg a területen. A szerb adatközlők az építkezés módjából török dzsámi, illetve erőd romjának tekintik. A néphagyomány szerint a török idők előtt itt terült el Somberek. És egy néphagyomány a szerbek közt: Egy német ember, akinek szőleje közepén állt a rom, bontani kezdte, de mindannyiszor elhullott egy-egy állata. Végre azt javasolták, hagyja abba, mire az állathullás megszűnt. És egy másik néphagyomány: A közelben egy kőből faragott kecskét találtak. Ezt a parasztok sokáig boronanehezéknek használták. Egyszer megjelent egy török vagy egy szerb ember, felnyitotta, és kivette belőle az oda rejtett ékszereket… Az itt birtokos Emmert család vagyonáról szóló néphagyomány: A múlt század hatvanas éveiben az Emmert család birtokolta a falut, kincset találtak a kövek közt, Pesten értékesítették; innen származott nagy vagyonuk.
Forrás:
Somberek település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2022. december 24.)
Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén
Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. – Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)