Regéc, Gönc környéke | Szentháromság-monostor

Alapításának időpontja, az alapítók személye és társadalmi hovatartozása ismeretlen. 1412-ben Zsigmond király megtiltotta a regéci várkapitányoknak, hogy a regéci Szent Fülöp és Jakab, a gönci Szent Katalin, Boldogasszony kolostorok szerzeteseitől bármit is követeljenek az elhagyott Szentháromság monostor után. 1412-ben már tehát elhagyott kolostorként szerepelt. Történetéről az oklevél annyit elárul, hogy a három kolostor alapítása után keletkezett. Ezért működésének idejét tehát 1371 és 1412 közé tehetjük. Birtokaihoz hasonlóan talán az itt élő remeték is a fent említett kolostorok valamelyikébe kerültek át.

A DAP az ismeretlen helyű remeteségek között tartja számon. Tulajdonképpen ezeket az adatokat vette át Guzsik Tamás és Fehérvári Rudolf, akik az ismert forrás alapján Gönc és Regéc környékére tették a Szentháromság kolostort. A regéci pálosok azonosításával kapcsolatban a Laszlovszky József által végzett kutatásokat, amelyek a Barát láz dűlőn feltételezte a hajdani regéci pálos kolostor maradványait. De miután a Szt. Fülöp és Jakab remeteség romjait Óhuta közelében megtalálták, a Barát láz-dűlő mint helyszín új értelmet nyert a Szentháromság kolostor meghatározásával kapcsolatban.

A kolostornál Belényesy Károly végzett helyszíni megfigyeléseket. A Regéc falutól mintegy 1 km távolságban elhelyezkedő dűlő, ma irtásterület, nagy része legelő. Itt a távvezetéket követve földúton lehet eljutni egy domb kiszélesedő hátára. Innen keleti irányban kell tovább haladni. A régóta nem művelt terület kezd visszaerdősödni, ami a megfigyeléseik eredményességét nehezítette. Minthogy a területen romokra utaló földfelszíni nyomokat nem találtak, elvégezték a dombhát teljes bejárását. Ennek során előbbi helyszíntől keletre egy fenyőerdő határán kb. 100 méter távolságban nagy kiterjedésű, törtkövekkel borított területet találtak. Ettől nem messze, már a fák között kövekből álló (szárazon rakott?) kősorokat figyeltek meg, de kötőanyag nyomára nem akadtak. Ásatás hiányában nem eldönthető, hogy ezek a földfelszíni nyomok összefüggésbe hozhatók-e egy korábbi épület maradványaival. Leleteket az intenzív kutatás ellenére sem találtak.

Megfigyeléseiket összegezve, a Szentháromság kolostor lokalizálása esetén a remeteség épületeinek földfelszínen is mutatkozó nyomait nem találták, erre az ismert történeti adatok miatt nem is számíthattak. Nagyobb hangsúlyt kapott tehát a már ismertetett pálos kolostorok közelében megfigyelt külsőségek kutatása, amely ez esetben nem várt eredménnyel járt. A gát mellett a lokalizálás helyességét támogatja a „lapuhas” kaszáló meghatározása és nem utolsó sorban a dűlőnév „Barát láz” és a feltételezett helyszín ezen belüli elhelyezkedése, ami a regéci kolostorral mutat szorosabb kapcsolatot. A Szentháromság kolostor biztos meghatározására azonban az általuk alkalmazott módszerekkel nem vállalkozhattak. Ezért szondázó ásatás hiányában mindez csupán feltételezés marad.

Forrás:
Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)