Templomrom
Pusztavacs
Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban. Itt található Magyarország földrajzi középpontja. Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is.
A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre. Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14-15. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja.
Pusztavacs község szélén, a forgalmi úthoz csatlakozó bekötőút mellett, egy régi templom romjai láthatók. Csak a homlokzati torony és a valamivel szélesebb templomhajó határozhatók meg az egykori épületből; az előbbinek vaskos, hasáb alakú maradványai még mintegy 12 méter magasságban állnak. Mint minden középkori templom, ez is keletelt elhelyezésű: azaz a szentély a templom keleti oldalán volt. A pusztavacsi templom téglából épült, de tornya körülbelül 5 méteren felül kőfalazás, a sarkokon szépen kiképzett, gondosan megfaragott sarokkövekkel megerősítve. Mivel a torony nincsen bekötve a hajótestbe, csak közvetlenül eléje épült, az is lehetséges, hogy két építési korszak eredménye a templom. Szemrevételezés alapján 14. század végi – 15. század eleji, gótikus építményről van szó. A község, Pusztavacs — amelyet már a 13. században Och néven említenek — a 16. század végén pusztult el. Nevében a „puszta” jelző is arra utal, hogy a török kori összeírásokban már elpusztult településként tartották számon. Csak a 18. században települt be újra. Egykori feljegyzések szerint a 21. században még látható volt a falu két középkori házsorának nyoma. A múlt század végén Feszty Árpád festményen örökítette meg a pusztavacsi templomromot és ez 1891-ben meg is jelent „Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben” című mű VII. kötetében. A templomrom azóta sokat pusztult, falait az „idő vasfoga” egyre jobban kikezdi.
Forrás:
Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
Pámer Nóra: Szűkebb hazánk kincse