Pécsdevecser | Szent Márton-templom

Nevét az oklevelek 1332-ben említették először (Deu)acha, de Wech(us), de Nechus, de Danaba alakban írva. Akkoriban még elkülönülten létezett Kisdevecser illetve Nagydevecser. Ez valószínűleg a szláv „devecsef” személynévből származik, amely adószedőt, pontosabban a kilenced behajtásával megbízott hivatalnokot jelenti. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 50 báni pápai tizedet fizetett. A török hódoltság alatt mindkét Devecser valószínűleg lakott helység volt. 1700-ban Kisdevecser már pusztává lett; hamarosan a magyarlakta Nagydevecser is elnéptelenedett. 1733 körül népesedett be ismét; lakossága akkor német nyelvű volt, később magyarok is letelepedtek a faluba. Pécsdevecser a 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott.

Római katolikus templomáról szinte semmilyen adat nincs. Néhány oldalon említik csupán: 1755-ben épült, Szent Márton püspök tiszteletére szentelték fel. Az 1755-ös évszám valószínűleg az újjáépítés dátuma, ugyanis a templom középkori eredetű. A Batthyány uradalom népességének és javainak 1701-ben készült összeírásában Devecsernek egy romos temploma még áll: „Vagyon egy Puszta Szt Egyházis a Kinek Tornyais még vagyon. Pádlássolni, és födél alá venni Kellenék.” Valószínű, hogy ezt a romos templomot újították fel 1755-ben, mely ma is a település használatban lévő temploma.

Forrás:
Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.) In.: Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben In.: Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. – Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)