Pécs | Urunk színeváltozása-(Lyceum)templom

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Bertalan rendi szabályzatot is adott a remetéknek, akik 1234-ben már maguk is vásároltak földterületet. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. A hódoltságot követően, néhány pálos szerzetes a hívek szolgálatára 1686-ban érkezett Pécsre…

A pálosok megtelepedésükhöz a belvárosban 1698-ban kaptak telket az egykori Budai-kapu mellett. A hívek és a szerzetesek számának növekedésével vált szükségessé új templom és rendház építése. Radanay Mátyás püspök számukra a Budai-kapu melletti telket adományozta. A területen álló egykori dzsámit a rácdúlás után 1712-ben, a visszatérô szerzetesek katolikus templommá átalakították, és a Szentháromság tiszteletére szentelték. A titulus különösen aktuálissá vált a felszabadított hódoltsági területen, ahol az iszlám vallás hatására vert gyökeret a Szentháromság tagadása. Barokk stílusú templomukat és kolostorukat Wépy Máté pálos szerzetes (1710-1748) tervezte 1740-ben. Az alapkövet Berényi Zsigmond püspök 1741-ben tette le. Első fázisban az egyhajós-kápolnafülkés templom, torony nélkül, hosszított szentéllyel és orgonakarzattal épült. A szentély alatt kriptát alakítottak ki.

A belső teret fehérre meszelték és felállították a Szentháromság oltárt, valamint a hajó kápolnafülkéiben négy-négy mellékoltárt, köztük egyet Remete Szent Pál és egyet Szent Tekla tiszteletére. A templomot Klimó György püspök szentelte fel 1756-ban. A sekrestye, az oldalfolyosó és a két homlokzati torony ismeretlen terv alapján később, a kolostor építésének utolsó szakaszában 1779-ben készült el. A rend 1786 évi feloszlatása után, az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt, berendezését széthordták. A pálosok egykori templomát a város lakói 1835-óta „Lyceum -templom” néven emlegetik, mert Szepessy Ignác püspök a jogi és bölcseleti kar, az úgynevezett Lyceum részére, ekkor vásárolta meg és újíttatta fel az elhanyagolt állapotban lévő templomot és a rendházat.

A templombelső felújításakor megfestette a Biblia újszövetségi jelenetét ábrázoló Urunk Színeváltozása főoltárképet, valamint a hívek adományából, a kápolnafülkékben a Mária mennybemenetele -, és az eredeti templomtitulusra utalva,- a Szentháromság- mellékoltárt. Az utóbbi antependiumán (oltárelő) látható Szent István protomártír megkövezésének jelenete, Anton Paulus Senser (1716-1758) eszéki származású festő alkotása. Az oltárépítmény, és a szentély két oldalán a falfülkékben lévő, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló szobrok, valamint a szószék, a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom 1939-40-ben történt átépítésekor került ide. Figyelemre méltó a diadalív jobb oldalán függő, Patrona Hungariae-t ábrázoló olajfestmény, Otto Scharfer 1894-ben készült munkája. A szentély és a templomhajó freskóit 1872-ben Kovács Zsigmond püspök megbízásából, Mücke Ferenc akadémiai festő (1819-1883) készítette. Az erősen megrongálódott freskókat, Gebauer Ernő festőművész 1929-ben restaurálta és új kompozíciókkal egészítette ki. A hajó bal és jobb oldali kápolnafülkéiben a pálosok történetével kapcsolatos jeleneteket festett. Az 1760-ban beépített orgona helyére, a pécsi Angster-gyár 1906-ban új, 24 regiszteres változatot készített.

A Lyceum-templomot a pálosok a történeti hagyomány jegyében a hívek lelkipásztori ellátására 1997-től vették át az egyházmegyétől. A pécsi püspökség 2012-ben a templom tulajdonjogát is átadta a pálos rendnek. Az egykori rendház véglegesen világi oktatási intézmény maradt. A templombelsőt teljesen felújíttatták, és a régi használaton kívüli kriptában 600 urnahelyet alakíttattak ki.

Forrás:
Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón
A Lyceum templom és épület története In.: A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
Lantosné Imre Mária: A Lyceum. A pálosok temploma és egykori rendháza a legújabb kutatások fényében