Pécs | Szent Miklós-templomrom

Pécsen, az Ágoston tér észak-keleti szegletében 1130 körül épült az első templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a XIII. században az Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg. Később, az északi oldalon, megépült a kolostor zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal. Valószínűleg itt működött a rend főiskolája. A török időkben a gótikus templomot mecsetté alakították, 1620 után azonban lebontották és köveiből, a ma álló Szent Ágoston-templom helyén új mecsetet emeltek. Az északi falon kisebb ablakmaradvány, a déli falon szamárhátíves elfalazott ablaknyílások árulkodnak erről a korról.

A templom feltehetően az 1130-as években épült, melyet az Ágoston-rendi szerzetesek a 13. században kaptak meg. Ezt a templomot a 14. században lebontották és helyére új, gótikus stílusú templomot építettek síkmennyezetes hajóval, boltozott kórussal. A templom magassága 30 láb (11,4 méter) volt. Később az északi oldalon megépült a kolostor zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal. Feltehetően itt működött a rend főiskolája. A törökök a város eleste után eleinte mecsetként használták, majd 1620 után lebontották. Köveiből épült az a mecset, amiből később a mai Szent Ágoston-templomot építették. 1989-ben bányászati kutatóaknában az ágostonos remeték templom részlete és középkori sírok kerültek elő. A Szent Miklós-templom romjai az EKF-projekt során bemutatásra kerültek, mely szabadon látogatható.

A templom előtt álló kút eredetijét 1853-ban készítette Gianone János kőfaragó mester. A keresztény magyar állam alapításának 1000. évfordulóján Pécs városa újjáépítette. 2006. szeptember 1-én avatták fel a Taubert László tervei alapján elkészült Bányász emlékművet. Az Ágoston tér a fallal körülvett Pécs kapuja volt a bányatelep felé, kapcsolatot teremtve a város és a bányatelep között. A térről vezetett az út a bányákhoz, és ide torkollik – a Bástya utcán keresztül – a Mária utca, ahol a bányászati központ állt. A teret az államalapítás ezredéves évfordulójára Dévényi és Társa Építésziroda terve szerint úgy alakították ki, hogy a középkori Szent Miklós-templom maradványait padlószintig rekonstruálták, a falmaradványokat konzerválták, kortárs elemekkel egészítették ki, mint például a Cor-ten acél kapu és a padok. Ugyancsak Dévényi Sándor tervezte az „örvényt”, hogy befogadja majd a Tettye patakot, amely a Vince utca közepén csörgedezik, majd bukik az Ágnes utca alá, hogy aztán vize az „örvényben” újra a felszínre bukkanjon.

Forrás:
Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
A Szent Ágoston plébánia hivatalos weboldala: http://szentagoston.plebania.hu/pecsi-szent-agoston-templom-tortenete/