Pálosvörösmart | Keresztelő Szent János és Szent Sixtus-monostor

Lajos, a visontai Szent Kereszt templom rektora 1304 előtt kápolnát épített a Mátra déli lábánál Bene falu Veresmart nevű földjén Keresztelő Szent János és szent Sixtus pápa tiszteletére. Az egri Csobánka unokái, mégpedig Péter fia Pál és János fiai Sámuel és Dávid Bene falujuk területén a Veresmart nevű földből egy részt Szent Pál első remete szerzeteseinek adtak, hogy az említett kápolna helyén monostort építsenek. Az új monostor átvette a régi kápolna védőszentjeit.

Rupp Jakab Magyarország helyrajzi történetének ‘Veresmarthoz’ vonatkozó részében azt állítja, hogy “A pálosok veres-márthi rendházát Hevesmegyében Szentiványi szerint 1302-ben a Csobánka család alapította. A monostor temploma sz. Mária tiszteletére volt szentelve.” F. Romhányi Beatrix 2000-ben megjelent Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon című katalógusában ugyancsak Szűz Mária titulusú a templom. Kisbán Emil rendtörténete a “ker. Szent Jánosról és Szent Sixtusról nevezett” veresmarti kolostor alapítását említi Lajos visontai lelkész által jóval korábban emelt kápolna és remetelak helyén, a Kékes és Sárhegy között. A kolostort valamivel később építették fel, és első priorja talán Arnold volt, aki a Csobánka-unokák adománylevelét 1335-ben az egri káptalannal átíratta, majd ezt tette 1376-ban utódja, Domonkos prior is. Az alapítóktól a kolostor körül nagyobb területet kaptak, de 1356-ban Bene határában újabb birtokrészt nyertek két malommal. 1376-ban a sári apáttal pereskedtek egy malom tulajdonjoga felett, amelyet végül nekik ítéltek. V. László király 1441-ben Fügédet ajándékozta a kolostornak, 1461-ben pedig Debrői Imrétől kaptak nagyobb adományt. 1496-ban Kanizsai György benei birtokát zálogjogon szerezték meg.

A 16. század első felében még 1501-ben említik a kolostort, amikor II. Ulászló védlevelet adott részükre, majd 1517-ben: ekkor Ethele Mihály végrendeletében Kartalon lévő birtokából egy részt hagy rájuk. Gyöngyös török megszállása után feltehetően elnéptelenedett a kolostor. A 17. század első felében néhány lakója még volt, de a török portyázók elől végül Gyöngyös városába költöztek. Az utolsó remete az 1600-as évek elején a gyöngyösi ferenceseknél talált menedéket. Ettől kezdve a ferencesek átvették az elhagyott monostor javait. A kolostor épülete elpusztult, javaikat egy ideig Almásy András gyöngyösi plébános is élvezte. 1659-ben már csak egy lakható cella állt. A 18. században a pálos rend visszaperelte a kolostorhoz tartozó birtokokat és a rend feloszlatásáig a pesti pálosok birtoka volt, amikor 1786-ban a Kamarára (Vallásalap) szállt. A kolostor helyét egyes források a mátrafüredi kápolna környékére tették. Kovács Béla régészeti kutatása alapján Abasár határában lévő épületrommal azonos. A harmadik teória szerint az egykori monostor a mai pálosvörösmarti templom helyén állt.

2016. július 16-án került sor Pálosvörösmarton a Mária Parkban a Boldog Özséb szobor megáldása a pálos rend által. A Boldog Özséb szobor, miként a Mária Park, és az abban 2015-ben elhelyezett szoboregyüttes Dobróka László pálos konfráter és családja ötletéből és felajánlásából valósulhatott meg. 2017. július 22-én Remete Szent Pál domborművet avattak a településen. A Mária parkban ünnepi szentmisét mutatott be Csóka János pálos tartományfőnök, szentbeszédet mondott Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes. A szentmise után Borsos József márianosztrai pálos atya megáldotta Varga Gábor szobrászművész alkotását, a Remete Szent Pált és Remete Szent Antalt ábrázoló domborművet. Az alkotás azt a jelenetet ábrázolja Remete Szent Pál életéből, amikor Szent Antal – miután kérésére elhozta Pálnak Szt. Atanáz köpenyét – visszaérkezve holtan találja meg őt. Pál imádsága közben hazatért Teremtőjéhez. A domborműn látható pálmafa, a holló, csőrében cipóval és az oroszlánok Remete Szt. Pál attribútumai, melyek a pálos rend címerében is megtalálhatók. További érdekesség, hogy Pálosvörösmart település és a Pálos Rend címere kis eltéréssel megegyeznek. Az eltérés csak annyi, hogy a Rendi címer alatt a Pálosvörösmartot körülvevő öt hegycsúcs van ábrázolva…

Forrás:
Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében
DAP III.
Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre, – vagyis nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve III.
F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon 2000.
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története 1938.
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
palosrend.hu