Pakod | Urunk Mennybemenetele-templom

Urunk Mennybemenetele-templom

Pakod

Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, Nyugati homlokzatának déli oldalán toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Nyugati homlokzatán a bejárat fölött két szoborfülkében Antiochiai Szent Margit és Alexandriai Szent Katalin szobra.

Zala megye
8799 Pakod, Ady E. u. 45.

A templom rövid története

Pakod Árpád-kori település. Neve már 1211-ben említve volt egy a pannonhalmi Szent Benedek rend történetéről írott könyvben Pocud (Pokod) néven. 1230-ban pedig egy oklevél írt Pakodról, illetve a Pakodtól északkeletre fekvő Barabás nevű településről. Ez az okmány részletesen leírta Barabás települést, melynek volt két malma, egy hídja, amelyen emberemlékezet óta a birtokos hídvámot szedett. Barabás, Barlabás vagy Barlabás hídja az 1200-as évek közepe előtt a Szentgróti család birtoka volt, melyet 1247-ben a család a Türjei egyháznak adományozott; az ő birtoka maradt 1945-ig.

A 14. században előbb a Türjei nemességből való Bériek, majd a Kőszegi család leszármazottai, a Kokasok, végül az ugyancsak Türjei nemzetséghez tartozó Szentgrótiak szerezték meg a falu egy-egy részét. A Batthyány család levéltárának irataiból kitűnik, hogy a 14. században megkülönböztetésként létezett Egyházaspakod is, amelynek temploma is volt. 1419-ben templomának papja Miklós fia Miklós volt, majd 1437-ben Kelemen, 1442-ben pedig Mihály. 1567-ben az első Zala megyei törökdúlás alkalmával az egész falu leégett, de 1572-ben már megint másfél portát jegyeztek fel, a település régi birtokosai ekkora már nem voltak meg. 1592-ben a falut újra felégették a törökök, de hamarosan ismét újraépült. 1707-ben a kuruc-labanc háború alatt a falu egy tűzvészben ismét leégett, ekkor elpusztult fából készült temploma is. E második templomának pusztulását egy harang élte csak túl, amelyet 1677-ben öntöttek. E harang felkerült a jelenleg álló, harmadik temploma tornyába.

Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, Nyugati homlokzatának déli oldalán toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Nyugati homlokzatán a bejárat fölött két szoborfülkében Antiochiai Szent Margit és Alexandriai Szent Katalin szobra. A hajó déli oldalán középkori, később befalazott kapu. Fiókos dongaboltozatú hajó, negyed gömb boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Berendezés: jellemzően 18. század második fele; szószék, padok, 18. század második fele; főoltár, 1938. A templom első említése 1342-ből való. A 16. században elpusztult templomot 1717-ben megújították, 1752-ben bővítették. 2001-ben helyreállítva.

 

Forrás:
Pakod település hivatalos weboldala
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.

Back to Top