Református templom
Nagykereki
A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu. 1496 körül Corvin János, majd az Ártándi család bírta. 1552-ben Ártándi Kelemen 7 1/2 porta birtokosa Kerekiben. A római katolikus egyház ez időben megszűnt, mert a lakosság áttért a protestáns vallásra. Egyházuk 1567-ben a bihari református egyházmegye eklézsiája között szerepel. 1567-ben az utolsó Ártándi befejezése után a helység Báthori István, majd Bocskay István birtokába kerül. A XVI. század elején Bocsaky István hajdúmegyei kiváltságokat adományozott a helység lakosságának, akikhez 1607-ben Kölesérről több hajdú család költözött. Bocskay gyermektelenül elhalván birtokai a Bethlen és Hagymássy családok kezébe kerültek.
1617-ben Báthori Anna ezüst úrasztala tányért ajándékozott az akkor már régebben működő ref. gyülekezetnek, mely ma is az egyház birtokában van. 1631-ben Bethlen István a földesura. A szomszédos Bedövel együtt Nagykereki is áldozatul esett Szejdi tatár-török csapatainak. Lakosai hamarosan visszatértek, mely kitetszik abból a körülményből, hogy a ref. egyháznak az akkori birtokos Zólyominé Bethlen Katalin 1669-ben cin kannát adományozott. A Zólyomi család kihaltával a község kincstári birtok lett és 1722-ben Ártánddal együtt Kinczing tábornok kezére került, aki a Kereki várban lakott. Későbbi birtokosai Bucsay bihari alispán, majd Hódossy, Csanádi és Menszáros családok. A XV. századi eredetű gótikus műemlék templom a mai alakjában 1790-ben, késő barokkstílusban épült. 1837-ben fatorony helyett kőtorony épült a templomra. Soukenik János építette (1903) orgonáját 1999-ben holland adományból újjáépítették.
Forrás:
Dr. Fóris Anna – Dr. Kertész János: Bihar-vármegye községei In.: Nadányi Zoltán (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 25. Bihar-vármegye (Budapest, 1938)
BALOGH ISTVÁN: Adatok az alföldi faépítkezés történetéhez In.: Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY – A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 12. KÖTET (1980)