Mogyorósbánya | Szűz Mária neve-templom

Szűz Mária neve-templom

Mogyorósbánya

Elérhetőség

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
2535 Mogyorósbánya, Fő u. 64.
Telefonszám: (06 33) 455 357

 

Galéria

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt. Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben. Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hontpázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát. 1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetségbelieknél találjuk. A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a 18. században szlovák telepesek érkeztek a településre.

1332-ben „Monoreus” névalakkal szerepelt a pápai tizedlajstromban. Ekkor a veszprémi egyházmegyéhez tartozott, temploma és plébániája volt. 1360-ban Erzsébet királyné az óbudai Klarissza-apácáknak adományozta. Ettől kezdve egészen 1782-ig a klarisszák tulajdonában állt. Az 1564-es királyi adólajstrom szerint a török korban Mogyorósbánya is elpusztult. Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása is lakatlan, puszta helynek nevezi. A mai templom eredete a XVII. század elejére nyúlik vissza, ami azt jelenti, hogy a falu ekkorra már újratelepült. Templomáról az 1701. évi visitatio canonica így emlékezik meg: „Temploma elhagyatva tető nélkül. És mivel régi lakosai a háborúban mind elvesztek, az ide érkezett tótok nem tudják, ki építtette a templomot, vagy hogy melyik szentnek volt szentelve.” Az 1755. évi visitatio canonica-ban pedig ez áll: „Templomának nincs sekrestyéje, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. Az apácák (budai klarisszák) és a község költségén épült… A plébánosnak (nyergesújfalui) gondoskodnia kell, hogy évenként hétszer szentmise mondassék.” Az említett templom már az ősi, XII. sz.-ból származó román stílusú templom átépítése. Belsőleg a templomot (80 m2) 1957-ben, külsőleg 1968-ban újítják fel. 

2000-ben a Jubileumi Év kapcsán elindul a templom külső felújítása, teljes tető megújul, a plébánia épületével együtt, ahol a tetőtér beépítésével kialakul egy közösségi és hittan terem.

 

Forrás:
Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete In.: Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
miserend.hu

Back to Top