Mogyoród | Bencés apátsági templomrom (Emlékmű)

A középkori Magyarország első és legtöbb monostorral rendelkező szerzetesrendje a bencés rend volt. Monostoraik alapítása 996-ban a pannonhalmi megtelepedéssel kezdődött és többségük a 13. század közepéig jött létre. A bencés apátságok pontos számát sajnos nem tudjuk, de feltehető, hogy meghaladta a másfélszázat is. Ennek fényében azonban meglepő: Pest vidékén mindössze hat monostorról (Mogyoród, Kána, Telki, Szigetmonostor, Akosmonostor és Visegrádi) állíthatjuk nagy valószínűséggel, hogy legalább egy ideig a bencés rendhez tartozott.

Az első bencés monostort 1074-ben Mogyoródon alapította meg még hercegként Szent László. A monostor alapítása összefüggésben van Salamon király és a hercegek, Géza és László viszálykodásával. A konfliktusban döntőnek tűnő ütközet előtt Szent László Szent Márton segítségét kérte és fogadalmat tett, hogy a szent tiszteletére monostort alapít. A győztes ütközet után László beváltotta ígéretét. A mogyoródi alapítás összefüggésben van László testvérének, Géza hercegnek a váci székesegyház számára tett fogadalmával és a beígért támogatással. A mogyoródi bencés apátságról igen keveset tudunk. Királyi alapításból kifolyólag kiváltságos jogállást élvezett, ezért nem a váci püspök, hanem az esztergomi érsek alá tartozott. Az alapítás után az Árpád-korban csupán egyetlen alkalommal szólnak róla forrásaink. 1235-ben pápai kiküldöttként említik apátját. Ellentétben a nagyobb bencés monostorokkal, Mogyoród nem kapcsolódott be a 13. század közepén a hiteleshelyi tevékenységbe.

Ez azt sejteti, hogy csak kis létszámú konvent tartozott az apátsághoz. A monostor az 1330-as években rövid időre kikerült a rend felügyelete alól, de — pápai támogatás mellett — a Szigfrid garamszent- benedeki apát vezette reform során sikerült visszaszerezni. A 14. század második felében a monostor helyzete jónak mondható, mivel 1366-ban itt tartották a magyarországi bencések soron következő tartományi gyűlésüket. Ekkor azonban — a 14. századi krónikakompozícióban Szt. Márton titulusának nevezett — egyházat már Szt. György patrocíniumúnak mondják. A monostor utolsó apátját a 15. század közepén említik. Valószínűleg röviddel ezután elnéptelenedett és Mátyás király kérésére a pápa 1481-ben az apátságot kánonilag egyesítette az óbudai prépostsággal. Ezt azt jelentette, hogy a bencés élet végleg megszűnt Mogyoródon és csupán a hajdani apátság birtokait vette át az óbudai prépostság.

Mogyoródon, a Szent László téren, az egykori bencés apátság és templom helyén áll az apátságnak emléket állító emlékmű. Az emlékmű voltaképpen egy beton alapon álló téglalapra faragott terméskő, amelyre amelyre a következő szövege vésték: „Ezen a helyen állt az 1074. március 14-én lezajlott mogyoródi csata emlékére Szent László által alapított bencés apátság temploma és kolostora”.

Forrás:
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében In.: Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, Dunakeszi