Mindenszentek-templom | Fertőszéplak

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát. A jobbágyok a 12-14. században gabonát termesztettek, állatot tenyésztettek, szőlőt és gyümölcsöt termesztettek, és jelentős volt a halászat is.

A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Egy 1359-es oklevél fürdőházról tesz említést. A 15. században a falu több birtokos tulajdona, például Zsigmond királyé is, aki jogait 1430-ban a lózsi nemeseknek adományozta. A falu később az enyingi Török-családé, majd a Nádasdyaké lett. Mindkét család protestáns, így a falu népe is áttért az új hitre. Nádasdy lefejezése után a birtokot Draschkovitsch Miklós vette volna meg az udvartól, de mivel kifizetni nem tudta, a későbbi nádor, Esterházy Pálé lett. 1682-ben Széchényi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így lett Széplak a Széchényiek lakhelye másfél évszázadon át. A család, amelynek neve Széchényi Ferenc óta összeforrt a magyar történelemmel, a falut kultúrközponttá alakította – gyakran jártak itt neves politikusok, zenészek stb. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt.

A kuruc háborúk idején, 1709-ben a falu sok kárt szenvedett, két évvel később a német seregek szálláshelye volt. A 18. század közepén az addig tiszta magyar faluba sok német költözött. 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, és ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak. Segédkezni soproni franciskánusok jártak ki, az egyházi ruhákat egy soproni remete javította. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza; valószínűleg ezután alakították át a kastélyt magtárrá.

Fertőszéplak község a Kisalföld síksága és a Fertő tavat délről szegélyező dombok találkozásánál fekszik. Fertőd irányából érkezve már messziről feltűnik a környék legmagasabb dombján épült középkori templomokra emlékeztető tömegű, kéttornyú széplaki templom. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.

Forrás:
SIMÁNYI FRIGYES: Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve In.: Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve