Mindenszentek-templom | Diósjenő

Neve arra utal, hogy a honfoglaló Jenő törzsbéliek szállásterülete volt. A név mai előtagja a diófával kapcsolatos. A falu keletkezését a X-XI. századra tehetjük, Nógrád megyében volt. Domonkos, a Szent János lovagok esztergomi perjele 1282-ben Berényt jenői német telepesekkel népesítette be. 1437-ben Zsigmond király zálogba adta Lévai Cseh Péternek, 1456-ban pedig Újlaki Miklós a huszita Axamithtől váltotta vissza 2200 forintért. Jenőn akkor jelentékeny erőd, vár állott, a váralja pedig mezőváros és várhely volt. (A körülötte fekvő hegyekben még most is láthatók a romok, amelyeknek nevei: Komorvár, Csehekvára, Pogányvár, Cigányvár. Ezek valószínűleg a husziták rablóvárai voltak.) 1460-ban városi kiváltsággal rendelkezik.

Nógráddal együtt Jenő is török uralom alá került. 1579-ben a török defterben falu 34 házzal és a családfők neveivel. A püspök decima regestrumban „Jenew” 50 forint árendával szerepel 1580 körül. A XVII. században is lakott hely, sőt árendája emelkedett: 1680-ban 60 forint. Pázmány Péter Appendixében az esztergomi egyházmegye nógrádi plébániái között fordul elő. Lakosai a török hódoltság idején reformátusokká lettek, kiknek papját, Marosi Andrást 1674-ben a pozsonyi bíróság elé idézték. Református lakosai a falut a reformáció nógrádi központjává alakították. A faluban mindössze 66 katolikus maradt. Átvészelte a hódoltságot. Neve az 1773. évi Lexiconban még Jenő – szlovák neve Janow, lakossága is szlovák. A II. József-féle összeírásokban neve már Diósjenő, a XIX. század elejétől már állandóan ezt a nevet viseli. Ma is Nógrád megyéhez tartozik.

Nógrád megye műemléki topográfiája szerint eredetileg két temploma volt. Kerektemploma az Árpádházi királyok idejében épült. Ezt a templomot láthatjuk a Pongrácz-féle térképen. Falai festettek voltak. Pongrácz Informátiója is kálvinista helyként említi. Dwornikovich Jelentésében is kálvinista prédikátorral rendelkező, jól fedett katolikus temploma van. Talán az eredetileg kerek templom helyére épült a későbbiek során a fatemplom, s ez került a protestánsok kezére. Valószínűleg ide építették a most is meglévő református templomot. A másik templom a dombon áll. Ez eredetileg gótikus templom volt. 1788-ban az Esterházy-uradalom költségén az Esterházy-Visconsin alapból újjáépítették és eredeti titulusát megtartva, 1789-ben felszentelték. Főoltárképe Falconer József Ferenc értékes alkotása 1790 körüli időből. A XV. századi eredetű gótikus templom, melyet klasszicizáló későbarokk stílusban átalkítottak, műemlék jellegű.

A középkorban valószínűleg plébániája is volt. 1535-ben ugyanis az esztergomi káptalan birtokperében Kozárdy Gergely jenői plébános szerepel. (Chobot ezt az adatot bizonytalannak tartja). Plébánosát 1542-ben a hadiadóval kapcsolatban ugyancsak említi, 1542-ben Lévai János jenői plébánosnak birtoka volt. Végül pedig Pázmány Appendixében az esztergomi egyházmegye plébániái között szerepel. Eredetileg Nógrád filiája volt, 1927-ben azonban önálló plébánia lett. A plébánián lévő Pieta Vidal műve 1704-ből. A templomot 1966-ban, a plébániát pedig 1981-1983-ig renoválták. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott.

Forrás: 
Váci Egyházmegye Sematizmus