Mátraballa | Szent Miklós püspök-templom

Szent Miklós püspök-templom

Mátraballa

A falu fölötti temetődombon szabadon álló, kőfallal kerített, egyhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású, nyeregtetős templom. A torony két oldalán féltetős toldalék, a bejárat előtt két oszlopra támaszkodó oromzatos portikusz.

Heves megye
3247 Mátraballa, Fő u. 85.
Telefon: 06-36-478-649

A templom rövid története

Nevével első ízben a XIV. század elején, 1311-ben találkozunk Ballya formában. Egy évszázaddal később 1447-ben Barla néven ismert, a későbbiekben is ez a névalak az elfogadott. A XVI. században egy rövid ideig néptelen, birtokosa Országh Kristóf. 1567-ben utód nélkül meghal Országh Kristóf, majd sógora, Perényi Gábor is. A falu a debrői vár lerombolása után Ónod városának tartozéka lett, és a koronára szállt. Miksa király 1575-tõl Ungnad Kristóf egri főkapitánynak zálogosította el. Özvegye Losonczi Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta.

1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond megvásárolta a debrői uradalmat, így a falu Rákóczi-birtok lett. A falu másik részét többszöri birtokváltás után 1654-ben Wesselényi Ferenc nádor felesége, Széchy Anna Semsey Györgynek adta, aki királyi adományt szerzett rá. A Rákóczi-birtok részei a szabadságharc után a korona fennhatósága alá kerültek. 1730-tól Grassalkovich Antal szerzi meg a falu feletti birtokjogot. A XIX. században gróf Károlyi György lesz a birtok új tulajdonosa. Ekkortájt már Mátraballa néven szerepel a forrásokban.

A kicsiny település látnivalói közül kiemelkedik a római katolikus templom, amit először 1696-ban említenek kőtemplomként. Gondozott kert veszi körül, a templom mellől szép kilátás nyílik a településre. A templomot az 1770-es években barokkstílusban átépítették. Tornya két oldalán féltetős toldás, bejárata előtt két oszlopra támaszkodó oromzatos portikusz. Ellátja a recski plébánia.

A falu fölötti temetődombon szabadon álló, kőfallal kerített, egyhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású, nyeregtetős templom. A torony két oldalán féltetős toldalék, a bejárat előtt két oszlopra támaszkodó oromzatos portikusz. A három támpillérrel megtámasztott szentély végfalának oromzatán vakolatarchitektúra szoborfülkével, északi oldalán féltetős sekrestye áll. Hajója síkmennyezetes, csúcsíves diadalív választja el a keresztboltozatos szentélytől, a hajó nyugati oldalán karzat emelkedik. Berendezése jellemzően a 19. század közepéből származik. Középkori templom felhasználásával épült, az 1770-es években renoválták.

 

Forrás:
Mátraballa település hivatalos weboldala
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)

Back to Top