Ladánybene | Benei templomrom

Benei templomrom

Ladánybene

A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt. A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt.

Bács-Kiskun megye
6045, Ladánybene, Templomdűlő

A templom rövid története

Ladánybene Bács-Kiskun megye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 km-re északnyugatra fekszik. A terület mint puszta, a honfoglalás korában Solt fejedelem birtokát képezte, aki 922-ben I. Berengár olasz császár védelmében jelen volt Itáliában. Az egyik katonája volt “Bene vitéz” (pontos nevét nem ismerjük, egyes források Örs ölbő-ként említik), aki tetteiért jutalmul kapta a fejedelemtől a pusztát. A sírját a benei pusztán az 1800-as évek elején tárták fel, ahol az ékességeivel és a lovával együtt volt eltemetve.

Bene falu első említése az 1385. szeptember 1. keltezésű falubirtok határjárásáról szóló Budai káptalani jelentésben történik. A település határában Árpád-kori templomrom maradványait tárták fel az 1930-as években, majd 1980-ban újabb ásatások történtek a területén. Két egymásra épült félköríves záródású templom alapjait találták meg. A nagyobb templom a korábbi elpusztult templom romjain épült fel a XII.-XIII. században. A templomok körül sírokat találtak. Jelenleg emlékoszlop jelöli a templom helyét. A terület a törökdúlás idején (1599) Dimitri Zselik tímár birtokát képezte. A Rákóczi szabadságharc idején a jászságot kinőtte az ottani pásztorkodás, ezért terjeszkedni kezdtek. Folyamatosan húzódtak le a Duna-Tisza közére. Az 1800-as évek közepétől kialakult egy önálló település.

1980-ban Ladánybene külterületén a Templom dűlőben a falutól 1,2 km távolságra egy templomromra bukkantak. A feltárás során és a helybeliek elbeszélései alapján arra lehetett következtetni, hogy itt már korábban is volt feltárás. A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt. A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során történt meg a templom alapfalainak kibontása, építési periódusainak megállapítása és a temető 541 sírjának feltárása. A megtalált sírok leletei alapján a temetőt főleg a 14-17. század közepéig előfordultak. A sírokból viszonylag gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. Ezek a tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik elénk. Az ásatás során előkerült leletanyagot a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.

 

Forrás:
Ladánybene település hivatalos weboldala
Sulinet örökségtár

Back to Top