Környe

Avas falu templomának romja (rotunda)

Elérhetőség

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
2851 Környe, Külterület
GPS: 47.52924392590484, 18.351859052786725

Galéria

A települést a kora középkorban királyi birtokként kezelték, a népvándorlást követően 250 évig avarok laktak a környéken. A vármegyerendszer kiépülése után, 1238-ban említik először egy hivatalos okiraton „Kernye” néven. Majd Köves Környe, később a mai nevén, Környe településként élte történelmet formáló napjait. A község határában Vértesi László vezetésével végzett ásatások nyomán előkerült egy Árpád-kori körtemplom maradványa, amelyet vélhetően a XIII. században emeltek. A török hódítás előtt a falu Csák-birtok volt, és vámjával együtt Gesztes várához tartozott. A törökdúlás idején a környék teljesen elnéptelenedett. A környező várak török kézen voltak, sokáig az Oszmán Birodalom rendelkezett ezen a területen.

A Vértessomló felé vezető műút mellett álló templom alapfalainak változó magasságú, kiegészített maradványai. Az 1967-ben lefolytatott ásatás kívül sokszögű, belül kör alaprajzú, félköríves szentéllyel záródó templomot hozott felszínre. Az 1969. évi ásatás a falak alapozási mélységeit tisztázta. A Környén feltárt, kívülről sokszögű— 10 oldalra szerkesztett —, belülről kör alaprajzú, patkóíves szentéllyel záródó templom. A hajó közepén egy erős középpillér alapjának maradványait, kívül pedig XIII. század végi érmékkel meghatározott korú sírokat tártak fel. A 8 méter belső átmérőjű templom feltehetően a Környétől 2 km-re eső, elpusztult Avas falu plébániaegyháza lehetett. A XIII. század közepe tájára meghatározott építési idő — a fentiek figyelembe vételével — itt is inkább a XIII. század utolsó harmadára tehető.

Forrás:
Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században In.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)