Konyár | Református templom

Konyár a X. században is létező honfoglalás kori település, melyről az Ákos nemzetség telepítéseként a Váradi Regestrumban található írásos anyag. A lakosság döntő többsége magyar anyanyelvű és református vallású. Neve valószínűleg a szláv ,konye” (ló) szóból származik. Az Ákos-nemzetség alakította község nevének több változata is ismert: Komár, Komor, Kunár. Írott forrásban először egy 1213-ban keletkezett okiratban bukkan fel. Első ismert birtokosa a Chyre (Csire)-nemzetség volt, akiket a XV. században a hencidai Bacsó, a Kállay, majd a XVI. században a Csáky és az Ártándy család követett. A lakosság valószínűleg ebben a században tért át a református hitre.

1605-ben Bocskai István kiváltságlevelet adott a konyáriaknak, s így a település hajdúvárossá lett. A török hódoltság idején sokat szenvedett Konyár. 1658-60 között a Szejdi hordái feldúlták és lakosságát elhurcolták. A Rákóczi pártjára állt települést hajdúkiváltságától I. Lipót fosztotta meg, s egy rövid időre a kincstár birtoka lett. Rövidesen azonban – még a XVIII. század első felében – az Eszterháryak derecskei uradalmához csatolták. A következő évszázadokban az Eszterházy birtokot fokozatosan felparcellázták, s azóta határában „nagybirtoknak” csak a község „Legeltetési Társulata” tulajdonában levő legelő tekinthető.

A templomot eredetileg román stílusban építették a 12–13. század fordulóján, melyből mára csak a torony maradt fenn épen. A reformáció a 16. század második felében éri el a községet, majd 1600 körül a földesúr, Bocskai István a református gyülekezet részére adja át a templomot, melyet átalakított. A török dúlások során 1660-ban Szejdi Ali, temesvári pasa embereivel felégette a községet templomával együtt. Nem pusztult el teljesen, a kormos falakat nádtetővel fedték le és így használták. A templom felújításához 1741-ben kezdtek hozzá Mária Terézia engedélyével. A munkálatokkal 1744-ben végeztek. A gyülekezet számának növekedésével még három esetben bővítették a templomot. A szószéket 1893-ban diófából készíttették. Az orgonát Országh Sándor készítette 1908-ban tíz változattal, de ez a II. világháborúban sérülést szenvedett. Három harang van: az 502 kg-ost Szlezák Ráfael utóda öntötte 1959-ben Rákospalotán, a 350 kg-ost Thúry Ferencz 1908-ban Budapesten, a 97 kg-ost Seltenhofer Frigyes 1926-ban Sopronban.

A Templom u. 26. sz. alatt található parókia épületét 1766. július 15-én kezdték építeni. A régi középkori plébániát elbontották az alatta lévő pince kivételével, és erre a pincére építették rá a máig is fennálló épület eredeti részét. A Rákóczi u. 26. sz. alatt lévő egyházi ingatlan az 1948-as államosításig református elemi népiskolaként szolgált. Az elvett épületet az egyházközség 1996-ban kapta vissza, jelenleg a Kurucz Albert Falumúzeumnak ad helyet.

Forrás:
Konyár település hivatalos weboldala
Debreceni Református Egyházmegye weboldala