Kisbáté | Szent László és Szent Zsigmond-monostor

A kisbátéi monostor léte és története, kapcsolata a toldi monostorral teljesen homályos. Kisbátéról szinte semmit nem tudunk. Az egyéb okleveles anyagokból tűnik ki, hogy Báté és Told, korábbiakban királyi birtokot 1355-83 között Nagy Lajos király adta Zámbó Miklósnak egy csere kapcsán. Az is ismeretes, hogy a „Kys-Bathc alio nomine Gierczen vocato” birtokon a Szent Lászlóról és Szent Zsigmondról nevezett kolostorban élő remetéknek 1383-ban Zámbó Miklós szántóföldet adott. Ugyanezen Mezőlaki Zámbó Miklós 1384-ben adományát visszavonta a „Gerche”-i remetéktől, s új kolostort alapított Toldon Boldogasszony tiszteletére.

Az 1383-ban megadományozott, majd az adománytól 1384-ben megfosztott Kisbátéról (Gierczen-ről) több említés nem esik. A korábbi és az újabb szakirodalomnak a véleménye erről az, hogy Zámbó Miklós új alapításakor a kisbátéi remetéket telepítette Toldra, új kolostort adva nekik. S ez indokolta az egy évvel korábbi birtokadomány megszüntetését. Nagyon valószínű feltételezés, s a topográfiai kutatás is – adatok hiányában – csak egy ponton kérdőjelezi meg. Told helye egyértelmű: Karád és Andocs között Nagytoldi-puszta neve, s a karádi római katolikus plébánia Historia Domusának feljegyzése őrzi az emlékét. Told régi temetője felett, kisebb emelkedésen eklektikus – egykori uradalmi gazdatiszti épület áll. A helyi hagyomány ez alatt tudja az egykori pálos kolostor helyét.

Több gondot okoz Kisbáté azonosítása. Az utóbb kiadott pálos iratjegyzék Kisbáté címszó alatt, a bevezetőben említi, hogy „Kaposvár és Dombóvár között ma is van Báté nevű falu”. Ennek azonban sem történeti iratanyagában, sem néphagyományában semmilyen kolostorra vonatkozó adatot nem lehet találni. De ennek az adományozásra, ill. feltételezett áttelepülésre vonatkozó okleveles források is ellene mondanak. Azt könnyű elfogadni és megérteni, hogy az 1383-as Kisbáténak szóló földadományt 1384-ben a kegyúr azért szünteti meg, mert az áttelepítés során a remeték számára – a megnövekedett távolság miatt – használhatatlanná vált. Nehezebben értelmezhető, hogy a Zámbó Miklós által alapított kolostort éppen a megye elég távoli szélén lévő remetékkel, ilyen „erőszakos” úton (birtokmegvonás) kellett volna benépesíteni.

Ebben a korban a Toldhoz sokkal közelebb lévő monostorok (Mindszent, Wetahida, Szentpál) éppen virágzásuk teljében voltak. Ha pedig a birtokelvonásnak az lett volna az oka (és ez a valószínű), hogy – Zámbónak egyéb fölösleges birtoka nem lévén – ezt akarta új, családi kolostorának adni. Ebben az esetben a toldi pálosok számára éppen úgy használhatatlan lett volna a nagyobb földrajzi távolságban (Báté) lévő birtok. Ez az ellentmondássor — Guzsik Tamás véleménye szerint – úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy Kisbáté (Gierczen) és Told közel feküdtek egymáshoz, s az áttelepítésnek a kizárólagos oka az új – immár teljesen a családi „reprezentációt” szolgáló – monostor szerepének és jelentőségének kiemelése, megerősítése. Ebben a kérdésben, ill. feltételezésben – egyelőre – az egyetlen fogódzónak a „Gierczen (Gerche, Gyrchi)” helynév lokalizálási kísérlete tekinthető.

Csánki szerint ilyen nevű helység „Geszte és Gamás között feküdt”. Átvizsgálva a Gamás és Somogygeszti községek közé eső földrajzi neveit, valamint az I. Katonai Felmérés vonatkozó szelvényeit, Gamás és Polány között a patak oldalága mellett, Vadé-tól (!) nyugatra a hagyomány szerint „kolostorhely” van. Ennek helyszínelésére, ill. azonosítására még nem kerülhetett sor, így csak a feltételezésekre támaszkodhatunk. Feltételezhető azonban, hogy kellően alapos helyszíni bejárással az egykori „Kys-Bathé alio nomine Gierczen vocato” kolostor helye is azonosíthatóvá válik – hasonlóan Somogy megye többi, eltűntnek hitt pálos kolostorhelyéhez.

Forrás:
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében In.: Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)