Kehidakustány (Kehida) | Temetőkápolna (Deák sírbolt)

Falutól távol, temetőben, magas domboldalon áll a kisméretű templom. Egyhajós, torony nélküli épület, félköríves szentéllyel, amelyen két, a hajón szintén két félköríves ablak látható. Déli kapuja egyszerű félköríves nyílás. A nyugati oromfalon szintén van egy román kori ablak, mely a hajdani nyugati karzat megvilágítását szolgálta. A hajó belsejében a Deák család kriptája található. Az egykori falu nyomait a templomtól északra lévő domboldalon figyelhetjük meg. Ha gondosan megvizsgáljuk az 1263-as oklevél határleírását, amit eddig a szomszédos Kallósd falura és templomára vonatkoztatott a szakirodalom, akkor biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az 1263-as oklevélben említett Kiskallos falu itt volt.

A 12. század elején királyi birtok volt, 1263-ban cserébe kapták Komár földért a királyi nemesek közé emelt Orosz fiai, akikben a templom építtetőjét vélhetjük. Nem a kallósdi kerektemplomot, hanem e szerény kis egyházat építtették az Orosz-fiak 1263. után. 1333-ban a pápai tizedjegyzék említi plébánosát, egy 1360-as oklevél a Szent Miklósnak szentelt egyházat. A törökök a faluval együtt felégették, 1719-ben építtették újjá.

Temetőben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel. A hajó déli oldalán és a szentélyen félköríves résablakok, a hajó déli oldalán félköríves kapu. Déli homlokzatán farkasfog díszítésű párkány. A hajó nyitott fedélszékes, szentélye negyedgömb boltozatú. Berendezés: oltárretabló, 18. század. A középkori Kiskallos falu templomát Orosz fia, Karacs építtette a 13. század közepén. Kiskallos a 15. században a Kanizsaiak tulajdonába kerülve beolvadt a szomszédos Kehida faluba. A templom a 17. században romossá vált, 1719-ben kijavították és temetőkápolnaként használták. Hajója alatt a Deák család kriptája van. 1975-ben és majd 2000–2001-ben helyreállítva.

Forrás:
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében In.: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.