Kallósd | Szent Anna kerektemplom

A faluval szemközti dombtetőn, temetőben, igen szép környezetben áll a fehérre meszelt falu körtemplom. Félhengeres lizénák díszítik a kerek hajót, négyszögű előfalazással kiemelve tapad hozzá keleten a kicsi patkóíves szentély. A hajó déli falát négy félköríves rézsűs román ablak világítja, a szentélyen két ablak látható. A déli hajófalban nyílik a teljesen átalakított kapu, melyen belépve a hajó kupolaboltozattal fedett terébe érünk. Csúcsíves diadalív választja el a hajót a félkupolával fedett szentélytől. A hajófalon körben 8 csúcsíves ülőfülke szolgált ülőhelyül. A hajófalban vezet fel a lépcső a fából készült nyugati karzatra. A kallósdi kerektemplom minden részlete nagyokú igényességgel és magas mesterségbeli tudással készült. Az 1263-as oklevélben említett Nagykallos falu temploma volt, a falu királyi várbirtokon állt. A törökök a falut felégették, már 1580-ban elpusztultnak írták. A kapornaki bencés apát állíttatta helyre 1740-ben. Az 1989-ben végzett műemléki kutatás után restaurálták a templomot és megújítva teljes szépségében áll előttünk.

A köralakú hajóhoz patkóívű, kisméretű szentély tartozik, a KNy-i bejárat elé előcsarnokot építettek. Régészeti feltárása során a templombelsőben nyitott kutatóárokkal meghatározták a 20. századi, a barokk (1740) és a románkori padlószintet. Mindhárom esetben téglapadlója volt a templomnak. A belsőből kitermelték a földet, a romén kori szintre süllyesztve a padlónívót. Három késő középkori sír került elő a hajó közepén. Kívül is meghatározták a középkori padlószintet. A belső és a külső árkokban egyaránt megfigyelhető volt az alapozás: döngölt agyaba rakott téglákból készült. Falkutatással megkeresték a román kapu mardványait. Eredeti helyén van lefaragva a küszöbkő, a belső béllet helye és a szárkő indítása. A bélletes kapu elemeit a barokk feltöltésben és az előcsarnok téglatörmelékes feltöltésében és az előcsarnok téglatőmreléke feltöltésében találták meg. Letisztították a hajó fülkéit, melyekről kiderült, hogy ülőfülkék voltak. A hajó Ny-i falábanmegtalálták a középkori karzat gerendafészkét, a falban vezető lépcsőt a karzatajtóig egy sor téglával megemelék, az ajtót kitágították.

A padlástérben megállapítható volt, hogy a kupola eredeti: keskeny román téglából készült, erősen meszes habarcsba rakva. A hajófal lepusztult, amikor a török időkben tető nélkül állt a templom, ezért nem maradt meg a román párkány kívül. A belsőben barokk freskónyomok látszottak. A román templom fehérre volt meszelve, és ezen erós égésnyomok látszanak, feltehetően akkor égett le a templom, amikor a törökök a falut is elpusztították. A barokk helyreállításakor a külső vékony fehér román vakolatára igen vastag habarcsréteg került, ami elfedi a finom román tagozatokat. A 20. század végén épült előcsarnok 90 cm-es barokk helyreállításkor a külső vékony fehér román vakolatára igen vastag habarcsréteg került, ami elfedi a finom román tagozatokat. A múlt század végén épült előcsarnok 90 cm-es barokk feltöltésén áll. Berendezése nincs. Egyszerű oltárképe a templom névadóját, szent Annát ábrázolja.

Forrás:
Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében In.: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)