Heves | Keresztelő Szent János születése-templom

Keresztelő Szent János születése-templom

Heves

Egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. Homlokzatból kiemelkedő tornya íves vonalban kapcsolódik a hajóhoz. A szentély északi oldalán kontyolt tetős sekrestye áll. A homlokzati falakat támpillérek erősítik. A támpillérek között gótikus ablakok találhatók.

Heves megye
3360 Heves, Hősök tere 8.
Egész évben nyitva van, előzetes bejelentkezés: +36-36/346-475

A templom rövid története

A templom alapjai már a XIII. században is itt álltak, amikor Heves egy óriási terület egyházi és világi központját képezte. Ispáni székhely volt, földvárral vagy egy megerősített udvarházzal. Egyházi téren pedig főesperesi székhely. Az egri püspökségen belül négy főesperességi székhely jött létre: az eger-völgyi, a patai, a kemeji és a hevesi. A hevesi részekhez tartozott a későbbi Jászság és Nagykunság területe is. Hevesen főesperesi templom működött. A templomot a XV. században gótikus stílusban alakították át. Ha a falakra tekintünk, a gótikus ablakok, a régi ablak- és ajtómaradványok mind Heves régi gazdagságát idézik. Ebből a korból való az 1465-ben öntött bronzharang is. A török korban palánkvár állt a templom körül, közepén a mecsetté átalakított templommal. A törökök elvonulása után 1718-tól kezdték meg újjáépítését, melynek során barokk külsőt kapott.

Az újjáépítés főként Haller Sámuelnak, Heves akkori legnagyobb birtokosának köszönhető. Főként ebben a korban készültek azok a falképek, melyek nemrégiben a restaurálás során előkerültek a több soros festékréteg alól. A szentély mennyezetképei Heródes lakomáját és Keresztelő Szent János lefejezését jelenítik meg. A kutatók itt aranyozással gazdagított díszítőfestés nyomait találták. A szentély déli oldalfalán Szent Lászlót, északi oldalfalán Szent Istvánt tartalmazó töredékes festésmaradványokat tártak fel. A törökök elvonulása után az egész templomot romjaiból kellett újjáépíteni. Haller Sámuel ugyan támogatta a munkát, de a feljegyzések szerint a hevesiek rengeteget dolgoztak az építkezésen (cserébe kétévi adómentességet kaptak). A XIX. század első felében a Karants-Berényi Berényi család és Orczy Lőrinc báró voltak a templom támogató kegyurai, ekkor építették a karzatot. 1857-től kezdve a patronáló, védő funkciót a város töltötte be, a templomot magáénak érezve. 1941-ben újították fel.

Egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. Homlokzatból kiemelkedő tornya íves vonalban kapcsolódik a hajóhoz. A szentély északi oldalán kontyolt tetős sekrestye áll. A homlokzati falakat támpillérek erősítik. A támpillérek között gótikus ablakok találhatók. Hajója csehsüveg boltozatos, csehsüveggel és félkupolával fedett szentélye van, a hajó nyugati oldalán karzat emelkedik. A falképek a 18. század második felében keletkeztek, talán Anton Rosier munkái. A templom berendezése a 18. század második feléből való. A 15. század második felében épült gótikus templom falai a török hódoltság után még álltak. A romos templomot gr. Haller Sámuel tábornok és Barkóczy Ferenc püspök állíttatta helyre 1745–1767 között. Tornyát 1772-ben építették a templomhoz, a kórus 1818-ban készült. Ez utóbbit 1942-ben lebontották és az orgonakarzatot szélesítették. A templomkertben Nepomuki Szent János szobor áll.

 

Forrás:
Heves város hivatalos weboldala
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)

Back to Top