Halmajugra | Szent Imre-templom

1950-ben Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásából alakult Halmajugra. Gyöngyöstől 10 km-re, a 3-as sz. főúttól 5 km-re található. Ugra az Abák előszállási birtokaiból került az ugrai ághoz. Birtokosai sorát előforduló tagjaiból állapíthatjuk meg, vagyis 1290-től Miklós, 1325-ben fia Cseley, 1345-től ugrai előnévvel Balázs. 1375-től Balázs fia Miklós lett a birtokos. Miklós fiai: László, Tamás és Bertalan (1425) szintén ugraiaknak vallották magukat. A tulajdonjog viselése 1438-ig, a család kihaltáig összefüggő volt. Öröklődés folytán birtokosai voltak Kisdetk és Kőkút falvaknak is. 1438-ban királyi adományként a nánai Kompolty család kapta meg a falut. 1552-53-ban a törökök előretörésekor behódolt faluvá lett. Az 1554. évi adóösszeíráskor 4 portája volt. 1556-ban már 10 ház után fizették az adót. 1567-ben Országh Kristóf halála után az uralkodó a falut Országh Borbálának és férjének, enyingi Török Ferenc nek adományozta. Országh Borbála 1569-ben királyi adománylevelet eszközölt ki Oroszlánkő várának tarozékaira, így Ugrára is.

1587-ben “Ogra” volt a település neve és hűbérbirtokként Omár ben Ali hatvani spáhi tulajdonában volt. Az adót neki fizették, 5000 akcse értékben. 1605-ben 15 jobbágy fizette a gabonadézsmát.1606-ban Török Ferenc leányának kezével bedegi Nyáry Pálnak a birtokát képezte. 1621-1686-ig nagyon kevés lakosa volt. 1621-ben 5 ugrai fizette a dézsmát, 1635-ben 1/2, 1647-ben, 1675-ben, 1686-ban 1/4 portával van nyilvántartásba véve. 1675-ben a Nyáry-örökösök, Haller Györgyné, Forgách Ádám és özv. Dósa Ádámné tiltakoztak Horváth Györgynek, a sármonostrori apátnak Ugra birtokába történő beiktatása ellen. Ugyanis: “azon sári apát úr azon falut a többiekkel együtt azon apátúrsághoz tartozandóknak gondolván, azokat mindenestül elfoglalni szándékozik, fenyegetéssel kényszerítvén az szegény lakosokat magához való szolgálatra, fizetésre és hódolásra. “

A településen lévő területeket a törökök kiűzése után a királyi kincstár kezelte 1689-ig. 1677-ben a kuruc és labanc katonaság által okozott károkról a falu bírája és esküdtje úgy nyilatkozott, hogy “a kuruc katonaság ugyan gyakran nem szállott reájuk, de ha a szomszédos falvakba telepedett, onnét küldőn kemény parancsolatjára. ” “pecsenyével, abrakkal, legfőképpen pályinkával kellett nekik gazdálkodni. Strasoldo generális parancsolatjára (a labancoknak is) két ízben köllött vinni abrakot. “ de az úton egyszer a horvátok, másszor a kurucok vették el tőlük. “Melyért aztán az ónodi kommandáns megfogván a bírót, egy hónapig rabságban tartotta.” 1693-ban a település pusztaként báró Haller Samu birtoka. 1696 körül “Pagus desertus, temploum catholicum”-nak mondják a helységet. Templomának eredetéről a néphit is őrzött adatokat: “A falu közepén egy kisszerű, templom találtatik: ROSA SANCTE EMERICE DUX HUNGARIE TU FAVEVOTIS 1747, nagybetűkkel írva az egész. A templomon lévő csengettyű azon felirat találtatott: Soli Deo Gloria A.D.1641.”

1720 körül templomát Szt. Imre tiszteletére szentelték, és 1732-ben mint szegényes kőtemplomot említik. Az 1746. évi canonica visitatio szerint a templom rossz állapotban van, teteje beszakadt, régi tornya fedetlen, a templomhoz kapcsolódik, és összeomlással fenyegeti a templomot is. Az 1766. évi templomlátogatás a kőből épült templomra azt mondja, hogy szentélye boltíves, a hajó deszkázott, vakolatlan, karzata részben kőből, részben fából. 1810-ben ugyancsak a canonica visitatio írja le, a torony a szentély fölött van, két harang függ benne. A templom előtt nyugatra harangláb áll egy haranggal. Homlokzatán kőkocka, ebbe van vésve egy szív, három liliom, egy rózsaág, és ez a szöveg: “Rosa Virginatatis, Sancte Emerice, Dux Hungarie, Tu Favevotis. A-O 1747.” A főoltárt Szt. Imre herceg képe díszíti. 1830-ban a főtornyot csak a karzat magasságáig húzták fel, és annak befejezését későbbre halasztották. A régi harangláb a templom mellett annyira elavult, hogy nemrég összeomlott. Ehelyett most a tornyot akarják befejezni. Plundris István detki kőműves, és Csontos István detki ácsmester 900 forintos költséggel végezné el a munkát, de pénzhiány miatt későbbre halasztják. 1835-ben Draskovich gróf, az első földbirtokos a patai erdőből ingyen ad gerendákat és faanyagot, így csak 329 forintba kerül a toronyépítés, amelyet Foltinszky Ignác ácspallér (Gyöngyös) végez el. A templomot 1851-ben újra kijavítják.

Település központjában szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyugati oldalon oromfallal lezárt huszártornyos, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom, a hajó északi oldalán sekrestyével. Nyugati bejáratát gótikus szemöldökgyámos kapu alkotja, felette 18. századi feliratos tábla található. A főhomlokzat két oldalán átlós irányú, lépcsőzött támpillérek láthatók. A hajó nyugati végében karzat emelkedik, alatta keresztboltozatos tér, a hajó síkfödémes. Az oldalfalakon két-két szegmentíves záródású ülőfülke található. A diadalív gótikus, szentélye fiókos dongaboltozattal fedett. A diadalíven festett kváderezés, a szentélyben középkori falképek töredékei láthatóak. Berendezése a 18. század második feléből származik. A középkori templomot a 18–19. században többször átalakították. Tornyát 1830-ban kezdték építeni, de csak 1835-ben fejezték be gr. Draskovich földesúr költségén

Forrás:
Halmajugra település hivatalos weboldala
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)