Gyöngyös | Szent Erzsébet-templom

A település nevét először 1299-ben említik Gywngus alakban. További Árpád-kori névformák: Gunges, Gyunges, Gyungus. E vidékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint Árpád vezér a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. Szent István király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett. Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat Aba nemzetségbeli nemeseknek – nobiles de genere Aba – nevezték.

A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspöki nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert. Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint, Halászt (Gyöngyöshalászt), Jánosnak, Csobánka fiának adományozta, mint a hevesi várhoz tartozó birtokot, az isaszegi ütközetben szerzett érdemeiért.

A Kossuth Lajos utca és Koháry út sarkán áll a középkori alapokon 1775-1779 között épült Szent Erzsébet templom. Egyszerű barokk homlokzata mögött a szentély alatt kripta van, amit az 1994-ben végzett helyreállítás során tártak fel. (Ennek anyaga a Mátra Múzeumban látható.) A templom a XVII. században kapott különös szerepet a város életében. Az ebben az időben betelepített nagyszámú – eredetileg evangélikus vallású – szlovák lakosság részére a gyöngyösi ferencesek hosszú éveken át itt tartottak szlovák nyelvű miséket. A Szent Erzsébet templom XX. századi sorsa is különös: Az épületet, mely a század első felében még sokáig diáktemplom volt, 1943-44-ben felújították, Márton Lajos festőművész kifestette, majd ezek után 1944-ben bombatalálatot kapott. Ezután – egészen 1994-ig – üresen állt, raktárnak használták.

Szabadon álló, egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású templom, nyugati homlokzatának középtengelyében torony áll, a kapu fölött kosáríves fülke, a hajó két hosszoldalán egy-egy támpillér, a déli oldalon sekrestye található. A hajó síkmennyezetes, a szentély csehboltozatú. A hajó nyugati végében boltozott karzat emelkedik. A szentély alatt négy pillérre boltozott, kilenc szakaszos kripta. Épült a korábbi, középkori eredetű templom újjáépítésével, építésze Quadri Kristóf volt. 1804-ben tornyát Rabl Károly építész közreműködésével megmagasították. 1943-ban, mint gimnáziumi templom új belső díszítést kapott. A templomot 1944-ben bombatalálat érte, boltozatai leszakadtak, karzata összedőlt, berendezése megsemmisült. 1992–1995 között állították helyre.

Forrás:
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)
gyongyos-matra.hu