Gyöngyös | Szent Bertalan-templom

Szent Bertalan-templom

Gyöngyös

A város főterén, a Szent Bertalan téren áll a hatalmas, monumentális csarnoktemplom, a környék legnagyobb temploma. A 13. században már templom állt ezen a helyen, ez lényegesen egyszerűbb volt a mainál, erről tanúskodik az 1301-ben kelt oklevél. 1320-ban Csák Máté fölgyújtatja a templomot, újjáépítését Szécsényi Farkas Tamás fedezte.

Heves megye
3200 Gyöngyös, Fő tér 17.
Telefonszám: (06 37) 311 143

A templom rövid története

A település nevét először 1299-ben említik Gywngus alakban. További Árpád-kori névformák: Gunges, Gyunges, Gyungus. E vidékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint Árpád vezér a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. Szent István király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül; hét évig viselte a nádori méltóságot is, azután király lett. Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el; azért, mint az ősnemzetség tagjai és királyi ivadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak, magukat Aba nemzetségbeli nemeseknek – nobiles de genere Aba – nevezték.

A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspöki nevében. A király Gyöngyöspüspökit ekkor adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös ekkor már nagy valószínűleg létezett, mert csak ily módon jelenhetett meg a szomszédos település nevének előtagjaként a Gyöngyös név, melyet a település valószínűleg az itteni Gyöngyös patak után nyert. Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint, Halászt (Gyöngyöshalászt), Jánosnak, Csobánka fiának adományozta, mint a hevesi várhoz tartozó birtokot, az isaszegi ütközetben szerzett érdemeiért.

A város főterén, a Szent Bertalan téren áll a hatalmas, monumentális csarnoktemplom, a környék legnagyobb temploma. A 13. században már templom állt ezen a helyen, ez lényegesen egyszerűbb volt a mainál, erről tanúskodik az 1301-ben kelt oklevél. 1320-ban Csák Máté fölgyújtatja a templomot, újjáépítését Szécsényi Farkas Tamás fedezte. A 15. században alakították át gótikus csarnoktemplommá, belsejét hatalmas, gótikus ablakok világították meg. A torony, eredetileg a déli oldalon a hajó közepénél állt. A templomot többször átépítették, utoljára 1732-ben. A török offenzívák alatt a többször leégett. 1741-ben elbontották és helyén 1746 és 56 között felépült a mai, barokk templom a korábbi falak helyenkénti meghagyásával, átépítésével. Monumentális tornyai két részletben készültek el, az északi 1772-73-ban, a déli 1815-ben. A templomot 1917-ben ismét tűzvész pusztította. 1922-ben épült újjá Nagy Virgil építész tervei szerint.

A templomra jellemző a széles főhomlokzat, az egymástól szokatlanul távol eső tornyok hatása. A háromszintes, órapárkányos, 30 méter magas, vaskos tornyokat az 1917-es tűzvész óta sátortető fedi. A szentély fölött, a főgerincen pedig a gótikus eredetű huszártornyot láthatjuk. A templom három harangja közül a legnagyobb 2450 kg-os a bal (északi), a másik kettő (785, 551 kg) harang a jobb oldali (déli) toronyban függ. Egységes, barokk belseje lenyűgöző hatású, gazdagon díszített, cseh süvegboltozattal fedett, kétoldalt karzat húzódik, melyet a barokk átépítéskor alakítottak ki. Ezzel a templom befogadóképessége megduplázódott (3000 főre). Főoltárképe Szent Bertalan vértanúságát ábrázolja, Krannowetter Gábor festette 1773-ban, a festmény a római Szent Bertalan templom oltárképének másolata. A Mária mennybevétele-oltár XVII. században készült. Többi oltár és a szószék XVIII. századi. A templom különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő medence a XV. századból. A déli oldalkapunál egyszerű emlékharang áll az 1917-es tűzvész emlékére.

 

Forrás:
Gyöngyös város önkormányzati honlapja
szentbertalan.hu

Back to Top