Gyöngyös | Sarlós Boldogasszony Ferences-templom

A Szűz Mária látogatás Erzsébetnél (népies nevén Sarlós Boldogasszony) nevű templom legkorábbi részei a szentély és a hagyományosan mellette álló torony az 1300-as évek első felében, a ferencesek itteni megtelepedésekor készülhetett, az építtető a Bánffy család lehetett. Az említetteken kívül a sekrestye és a hajó a kórusig szintén az 1300-as évekből való. A rendtagok „Isten Szegénykéje”, Assisi Szent Ferenc követői lévén főleg a szegény falusiakkal és városiakkal voltak szoros lelki kapcsolatban. Az 1448. február 10-i gyöngyösi bullárium és az 1465. május 14-i rendi közgyűlés már a rendházról is szólt. A Bakócz-kódex szerint a középkori együttes 1494-re készült el. A rendház és a templom sorsa a későbbiek során is egybekapcsolódott. A török hordák 1526-nan a kolostort és templomot is földúlták, de a ferencesek már 1531-re rendbe hozták. A barátok soha sem hagyták el városukat, templomukat, sőt oltalomleveleik birtokában töretlenül ellátták nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelki gondozását is.

A török utáni újjáépítés első szakasza idején (1717-1727) G. Battista Carlone egri mester új diadalívet, a gótikus hajó fölé fiókos dongaboltozatot épített, az északi fal melletti kolostorfolyosóból mellékhajót alakított ki és ezzel bővítette a templomot. Az új, egyemeletes, ma is ép kolostort 1701-1727 között építették hazánk egyik legnagyobb ferences rendházává. A második szakaszban (1740-1746) Szandter András egri kőműves a templomban falazott karzatot és főhomlokzat melletti délnyugati tornyot építette. A homlokzati oromzatra 1745-ben Singer Mihály egri kőfaragó készítette szobrok kerültek: Immaculata, Assisi Szent Ferenc, Szent Antal, Sienai Szent Bernardin, Kapisztrán Szent János és Szűz Mária látogatása. Az újjáépítés utolsó szakasza idején (1758-1766) Quadri Kristóf gyöngyösi mester elkészítette a mostani karzatot, tatarozta a sekrestyét, más mesterek új oltárokat és kápolnákat emeltek. 1760-ban Kernhofer György rendtartományi főnök a gótikus szárnyas oltár helyébe barokk főoltárt építtetett Hebenstreith József pesti szobrásszal és felszerelte a Bécsből hozott óriási csillárokat. A szószéket 1762-ben Seidler Mátyás, az orgonát Staudinger János készítette. 1792-ben új toronyórát szereltettek fel, 1840-ben a templom belsejét meszeltették és festették, 1850-1855 között a tetőt cserepeztették.

1864-ben Lencsés Kornél a romantikus stílusú szentélyfestményeket és a mennyezetet díszítő aranycsillagokat festette, Mozer Lajos salzburgi mester1871-ben új orgonát épített. A Gyöngyöst gyakran pusztító tüzek közül az 1904 augusztus 16-i tűzvész nemcsak a templom tetőzetét, a két tornyot (az 1529-ből és 1532-ből maradt harangokat), hanem a kolostort is felégette. A helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei szerint végezték. 1984-ben Miterli György esperes plébános kidolgozta a templom öt évre szóló teljes felújítási tervét: elsőként 1987-ben a toronyórát és a harangozást elektromos vezérlésű szerkezettel korszerűsítette. Az összegyűjtött adományokból helyrehozatta a plébánia földszinti termeit, ajtóit, a templom homlokzatát, díszítéseit. 1990-ben a nagytornyot, amelynek külső felújítását a gyöngyösi Király József mester és társai végezték el. A homlokzati kőszobrokat a budapesti Friz Alkotóközösség javította, konzerválta. 1990-ben visszatért a ferences élet a kolostorba: augusztus 2-ától ismét rendtag, Posta Benjámin vezeti a plébániát, és a templomban is újból a barátok hirdetik az igét.

A keletelt templom alaprajza főhajót, északi barokk mellékhajót, déli három kápolnát, gótikus szentélyt, mellette északról tornyot (kistornyot), sekrestyét, a nyugati homlokzat mellett délről szintén tornyot (nagytornyot) mutat. A magas oromzatú főhomlokzat közepén a főbejárat nyílik, amelyet lombdíszes fejezetű, golyvázott párkányt tartó lapos pilaszterpár keretez. A párkány vázai között barokk szoborcsoport áll: Mária látogatása Erzsébetnél. Felette nagy, kőkeretes, záróköves, szegmentíves ablak. A főhomlokzat felső része lépcsőzetes, meredek oromzatú: szélein vázák között Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, felette Sienai Szent Bernardin és Kapisztrán Szent János kőszobra áll. A felső orommező falfülkéiben Immaculata-szobor, felette sugárdíszes Szentlélek galambja, az oromcsúcson vaskereszt láthatók. A homlokzathoz csatlakozó nagy torony háromemeletes, vízszintes párkányokkal tagolt. A földszinti toronyrész nyugati és déli részén egy-egy, a második szakasz négy oldalán egy-egy kicsi, a legfelsőben nagy, félköríves ablak – fölöttük óra. A tornyot horganylemezes, lanternás sisak zárja, a csúcsán gomb és kereszt.

A fémrészeket 1989-ben Miterli György aranyoztatta. A torony délnyugati sarkához kapcsolódik a Szent Antal-kápolna a nyugati oldalán ráccsal zárva, északi oldalán egy-egy dór oszlop között klasszicista, kőkeretes sírboltlejárat. A déli homlokzat falát nyolc egyszakaszos, ferdén vágott eredeti támpillér osztja fel, közülük a diadalív pillérei erősebbek és magasabbak a szentélynél. A pillérek között a szentélynél két, a hajónál öt hatalmas, csúcsíves, mérműves ablak; mindegyik háromosztásos, kivéve a legkeletibbet, az kétosztatú. A szentély harmadik és a diadalívet támasztó pillére között féltetős kriptalejárat van szalagkeretes ajtóval. A hajó első és második támpillére között áll a Fájdalmas Szűz-kápolna, nyugati falán félköríves ablakkal. A nagytorony tövében az Almásy-kripta vagy más néven a lorettói kápolna található, a keleti falában befalazott, félköríves kőkeretes ajtóval. A szentély 5/8 záródású sarkain egy-egy új lábazatú, szintén egyszakaszos, ferdén vágott támpillér áll.

Az északi és keleti falban gótikus, az 1750-es évek közepén befalazott ablak, az északkeleti és a délkeleti falon félköríves barokk ablak. A szentély északi falánál emelkedik -korábban majdnem önálló- négyszög alapú gótikus torony (kistorony, mely a templom és a rendház barokk átformálása óta körülépített. A tornyot párkányai öt szintre osztják, az alsókban kis lőréses, a fenti négy oldalán pedig kétosztatú gótikus ablakok találhatók. Sajnos az osztóbordák a török időkben kitörtek, ezért a mérművek nincsenek meg. Az 1700-as évek óta a torony bádogborítású, magas, gúla alakú sisak fedi. Hajója fiókos dongaboltozatú, keresztboltozattal fedett a szentély. A hajó nyugati oldalán karzat áll, amelyet 1758-ban Quadri Kristóf készített. A szentélyben és a sekrestyében több középkori részlet látható. A falképek 1936-ból származnak, Lohr Ferenc alkotásai. Berendezése jellemzően a 18. század közepéből; a főoltár szobrai 1759-ből valók, Hebenstreit József munkái. A főoltárképet 1761-ben Kranovetter Gábor; a szószéket 1762-ben Seidler Mátyás készítette.

Forrás:
gyongyos.ofm.hu
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)