Gosztola | Szent Mária Magdolna-temetőkápolna

A község nevének első említése 1237-ből ered Gosztolya néven. A 15. századig a Bánffyakhoz tartozott, majd 1413-ban Gosztholaként bukkan fel a szécsiszigeti várbirtok részeként. A 18. és 19. században előbb a Széchy, majd a Szapáry család birtokaihoz tartozott. Fekvése miatt a falu lakói az erdőből, kevés föld- és szőlőművelésből, valamint szilvaaszalásból és állattartásból éltek. Sajátos, néprajzilag egyedi, fából és agyagból épített házaikat zsúptető fedte. A falu közepén található egy kis katolikus kápolna, melyet az 1990-es években újítottak fel. A kápolna mellett fekszik a gosztolai temető, benne számos igen szépen kialakított síremlékkel.

A településről az első okleveles említés 1237-ből származik, temploma a zágrábi püspökség 1334. évi összeírásában már szerepel Ecclesia de Goscola néven. Temploma a Zala megyei műemlékit ismertető kötet szerint középkorú eredetű, a 18. században helyreállított kisméretű templom. Korábban fárás templomnak is nevezték. Félköríves szentélyén idomtéglából kialakított, négykaréjos, koragótikus ablak található. Az 1972. évi sematizmus szerint 1740 körül épült a régi romjain. A rendelkezésre álló bővebb adatokból egyértelműen igazolható, hogy középkori templomát a 18. században többször javították, a ma álló épületet azonban 1847-1848-ban új helyen, a régi anyagának felhasználásával, annak formáját, méreteti is követve építették fel. Titulusa is ekkor változott Szent Imréről Szent Mária Magdolnára. Ezt örökíti meg a tornyon a kápolna a bejárata feletti latin szöveg: „A réginek romjaiból saját költségén Kiss János pásztor gondja alatt a Gosztolai hívő nyájtól emeltettem.”

A kápolna hossza toronnyal együtt 10,2 méter, torony nélkül 8,2 méter, szélessége 5,8 méter. Északi és déli részén egy-egy barokk ablak található. Félköríves szentélye keletre néz. Körülötte temető van. Sajnos az eredeti bűnbánó Magdolna oltárkép tönkrement a visszaemlékezések szerint ezért újat kellett festeni. A templom 1994-95-ben esett át a teljes renováláson, azóta szép látvány nyújt ebben a nyugalmas hegyi környezetben. Dombtetőn, temetőben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású kápolna, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. A kapu fölött kronosztikon: 1848. Csehsüveg boltozatos toronyalj, síkmennyezetes hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Berendezése jellemzően 19. század közepe; oltár: 18. század második felei szobrok és elemek felhasználásával, 19. század közepe; padok, ajtók, vasalatok, 19. század közepe.

Forrás:
Miserend (miserend.hu – Szakál Szilárd káplán 2011-07-25)
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.