Feldebrő | Szent Márton-templom altemploma

A feldebrői templom minden bizonnyal Aba Sámuel király nemzetségi templomának épült. Hazánk egyik legjelentősebb műemléke, Európában egyedülálló az ortodox és a katolikus templomok építészetének keveredése. Az ásatások bebizonyították, hogy sírtemplomnak készült és eredeti rendeltetését a 18. századi átépítéséig megőrizte. Mindezt az altemplom kis helyiségének közepét elfoglaló sír igazolta. A templom alaprajzát tekintve a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékeztet, de a keletiekben nincs altemplom. Nyugat-Európában viszont – ahol a halottkultusz a 11. századtól erőteljesen kibontakozott, s ezért az altemplomépítés igen gyakori volt – szinte nincsenek centrális templomok. A honfoglalást követő évszázadban – amikor a magyarság szempontjából még nem dőlt el végérvényesen, hogy a nyugati, avagy a keleti kereszténység lesz a meghatározó – fontos kortörténeti elem a feldebrői altemplom.

Történelmünk átmeneti időszakának a kettősségét jól jelzi a templom, mely alaprajzában a keleti kultúrát idézi, ám a nyugati kultúra elemeit is ötvözi magában, hiszen az altemplom a nyugati halotti kultuszok egyértelmű jele. Így még ma sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség mely tagjának szolgált temetkezési helyéül. A 12–13. század fordulója táján, a hajót részben elbontották és a két szélső oszlopsor közeit befalazva, háromhajóssá alakították. A templomot 1744–1745 között átépítették. Az elbontott 11. századi falmaradványok feltárása és bemutatása, a hajófalak középkori részeinek letisztítása, valamint az elbontott középpillérek részleges rekonstrukciója a két világháború (építész: Lux Kálmán), illetve 1975–1984 között történt (építész: Erdei Ferenc).

A település központjában áll az egyhajós, keletelt templom 11. századi altemplommal, nyújtott, íves záródású szentéllyel, nyugati oldalán 18. században épült homlokzati toronnyal, a hajó déli oldalán a 15. század utolsó negyedéből származó kapuval. Szentélye a hajónál keskenyebb, északi, illetve déli oldalán kétszintes sekrestye-oratóriummal. Hajója csehboltozattal, szentélye csehboltozattal és félkupolával fedett, a hajó nyugati oldalán található a karzat. Berendezése a 18–19. századból származik. Az altemplom egy 11. századi, öthajós, centrális alaprajzú, mind a négy oldalán íves apszissal bővített korábbi épület megmaradt altemploma, a keresztirányú, széles hajóját kettéosztó oszlopsorral, eredeti boltozatrendszerével és a félköríves apszissal szemben kialakított sírkamrával. A falképek a román korból, a 12. század második feléből származnak.

Forrás: http://feldebroitemplom.5mp.eu
Magyarország Műemlékjegyzéke Heves Megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.