Evangélikus templom

Bér

Elérhetőség

3045 Bér, Mihályfi Ernő tér 5.

Galéria

A település a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka volt, és Radnót halála (1322) után is a nemzetség tulajdona maradt. 1439-ben a bujáki várbirtokhoz tartozott. A török háborúk idején, 1552 nyarán, Buják várának bevételének eredményeként török terület lett. A török kiűzése után szlovákok települtek le. 1770-től 1848-ig az Esterházy család birtokolta. A barokk templom 1721-ben középkori alapokra épült. A többszöri átalakítás ellenére is felfedezhetők még a XIV. század gótikus részletei. Szentélye és a torony legfelső emelete 1896-ban készült.

Bér eredetileg a Kökényes-Radnót nemzettség birtoka volt. A települést 1439-ben a bujáki vár tartozékaként tartották számon, Báthory István birtokaként. A XVI. században török fennhatóság alá tartozott. Az 1770-es években az úrbéri rendezéskor, a herceg Eszterházy család lett a tulajdonosa. A török megszállás alatt a falu lakosainak a száma nagyon megcsappant, ezért a felvidékről telepítettek ide szlovák nemzetiségű családokat. A falut tót-magyar vegyes lakosságú faluként említik.

Dombon szabadon álló, egyhajós, keletelt templom, nyugati homlokzata előtt középtoronnyal, a torony déli oldalán karzatfeljáróval, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. Nyeregtetővel fedett, amely a szentélyzáródás felett lekontyolt. Bejárata a hajó déli homlokzatán. A torony sarkai a második emeletig kváderkővel armírozottak. Északi homlokzatának első emeletén csúcsíves ablak, nyugati homlokzatának első emeletén ikerablak, középoszlop nélkül. Belseje síkmennyezetes, a hajó bejárati oldalán karzat. A félnyolcszögű szentély sarkain eredeti támpillérek állanak. A béri templom rövid és keskeny hajója karzatokkal van beépítve. Tornya, melyhez déli oldalán csigalépcsőépítmény simul, négyzetes alapon emelkedik és barokkori süvegben végződik. Oldalain csúcsíves és ikerszerű ablakok láthatók.

A kapu a hajó déli oldalán nyitott tornácú előcsarnokból nyílik, hornyokkal és pálcákkal tagolt félköríves keretéről azt tartották a laikusok, hogy románstílusú lenne, pedig a félkörív itt már a gótika alkotása. A hajó északi oldalán befalazott csúcsíves bejárat. Berendezése 19. századi; oltárképét 1900-ban Kubányi Lajos készítette. A középkori templomot 1721 előtt állították helyre, s az evangélikusok használták. 1896-ban bővítették, támpilléres szentélyét elbontották, a hajó ablakait átalakították és a 14. századi tornyot egy emelettel megmagasították.

Forrás:
Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
Magyarország Műemlékjegyzéke – Nógrád megye