Dunapataj | Református templom

Református templom

Dunapataj

Körítőfallal övezett telken, szabadon álló, keletelt, egyhajós templom, záródása a korábbi templom poligonális záródású, támpilléres szentélye. Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó D-i oldalához kapcsolódó, négyzetes alaprajzú előcsarnokkal.

Bács-Kiskun megye
6328 Dunapataj, Béke tér 12.

A templom rövid története

Pataj környéke már jóval időszámításunk előtt lakott volt és a régészeti leletekből az is kitűnik, hogy folyamatosan lakták ezt a nagyon kedvező adottságú vidéket. A Dunapatajhoz tartozó Szelidi-tó környékén, valamint Bödpusztán igen értékes régészeti leletek kerületek elő. Az 1859-es bödpusztai lelet páratlan Európában. A több arany ékszerből álló lelet együttes rangos szkír – vélhetően egy fejedelemasszony – ékszerei voltak. Igen valószínű, hogy a leletek egykori tulajdonosait Edika-Edecon szkír király, Attila hun nagykirály testőrparancsnoka családjával voltak kapcsolatban. A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek itt, ezen az akkor mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken. A területet a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a kórból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember Pata nevéből ered. Oklevelekben először 1145-ben említik Pataj nevét és már igen korán – a XIII-XIV. században saját templomot építettek a patajiak. Az Árpád-kori templom alapjait ez év nyarán másodszor tárták fel.

Kiásták a templom falainak maradványait, melyek azt mutatják, hogy egy 15 x 8 m-es alapterületű félköríves szentéllyel ellátott templom állott Pataj egyik legmagasabb pontján. A kor szokásának megfelelően a templomban és közvetlen környezetében temetkeztek is. A középkorban Pataj Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-ben kelt oklevél szerint ekkor már plébániája is volt. 1639-ben mezővárosként említik. A mezőváros a török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztult el. A protestanizmus elterjedésével Pataj reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a református lakosság adta. A katolikusok csak a XVIII-XIX. században települtek be és templomot is építettek.A pataji történelemben kétségkívül a Tanácsköztársaság és ezen belül is az 1919. június 18-23. közötti időszak az egyik legfájóbb emlék. Patajról indult ki a kommunista diktatúra ellen az említett időpontban a Duna-melléki forradalom. Rövid harcok után győzött a túlerő, melyet a véres megtorlás követett. 63 embert akasztottak fel és lőttek le a hírhedt Lenin-fiúk, a főhóhér Szamuely Tibor vezetésével. A patajiak gyásznap keretében emlékeznek meg az áldozatokról ( június 23.).

Körítőfallal övezett telken, szabadon álló, keletelt, egyhajós templom, záródása a korábbi templom poligonális záródású, támpilléres szentélye. Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó D-i oldalához kapcsolódó, négyzetes alaprajzú előcsarnokkal. A hajó oldalfalain támpillérek, a szentély D-i oldalán befalazott mérműves ablak. A torony félköríves, füles keretelésű kapujának zárókövén évszám: 1773, a kapu szemöldökpárkánya fölött felújítási emléktábla: 1846, és további feliratos tábla a D-i előcsarnok bejárata fölött: 1861, valamint a torony homlokoldalának harmadik szintjén. Síkmennyezetes belső tér, három oldalán karzattal. Az egykori szentélyben elfalazott gótikus ablakok. Épült a 15. században, újjáépítették 1773-ban, 1846-ban javították. Tornya 1855-ben leégett, utána ideiglenesen javították. 1861-ben megújították. A körítőfalban: 18-19. századi befalazott sírkövek. A templom Pataj legidősebb, épségben megmaradt építészeti emléke. Többszöri átépítés után nyerte el barokkos formáját. Tornyát 1773-ban építették Mária Terézia külön engedélyével, miután felépült (jelentős református és Pataj városi segítséggel) a katolikus templom. A templom mellett áll az 1896-ban épült parókia, amelynek templom felőli kerítésébe évszázados sírkövek vannak beépítve.

 

Forrás:
Dunapataj település hivatalos weboldala
Bács-Kiskun megyei értéktár

Back to Top