Domoszló | Szent Demeter-templom

Szent Demeter-templom

Domoszló

A falu fölötti dombon, a temető mellett, körülkerített kertben álló egyhajós, keletelt, nyugati homlokzat előtt álló tornyú, poligonális szentélyzáródású templom, sarkain egy-egy támpillérrel, a szentély északi oldalán kápolnával, déli oldalán sekrestyével.

Heves megye
Domoszló, Hunyadi János u. 3263
Telefonszám: (06 37) 365 055

 

A templom rövid története

Domoszló Árpád-kori település, mely eredetileg az újvári vár tartozéka, királyi várbirtok volt. 1262-ben az Aba nemzetséghez tartozó II. Kompolt szerezte meg, 1263-ban pedig István ifjabb királytól nyert rá kiváltságlevelet, majd 1291-ben Péter és Pál comes nevű fiait III. András király is megerősítette Domoszló birtokában. Az 1273–1318 között élt Péter három fia 1325-ben osztozott meg az atyai örökségen. Ez osztozáskor Gergely (1320–1337), a Domoszlay család őse, nyerte Domoszlót, valamint Visznek és Lovász-Nána falvakat és Gyanda fele részét is. 1468-ban Kompolthi Miklós birtoka, de Kompolthi János leányának, Margitnak fiai ugyancsak részt követelnek belőle, majd 1489-ben Kompolthi Erzsébet fiai, Lendvai Bánffy Miklós és Jakab követelik itteni birtokrészüket a Kompolthiaktól. 1522-ben Országh Mihály négy fia és a Kompolthiak között kölcsönös örökösödési szerződés jött létre, melynek értelmében a Kompolthiak kihaltával Domoszló az Országh családra szállt. 1549-től Országh Kristóf birtoka, ekkor 7, majd 1554-ben 6, 1564-ben pedig 8 portát írtak össze a településen, 1635-ben 2, 1647-ben 1, 1675-ben fél portája volt. 1693-ban, mint pusztabíró, báró Haller Samu, 1741-ben pedig a Nyáry család birtoka volt, majd a 19. század elején a báró Baldacci, a gróf Esterházy és más családok birtoka.

A falu területén a régmúlt legfontosabb emléke a már 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említett Szent Demeterről elnevezett műemlék templom. Az akkori román stílusú templomnak félkörös apszisa a 15. században hozzátoldott gótikus templom szentélyéül szolgálhatott. A támpilléres torony is a 15. században keletkezhetett. A török hódoltság idején a 17. század első felében a templomot megrongálták, felgyújtották, majd 1683-ban a törökök el is foglalták. Az 1683 és 1695 közötti falupusztulás idején még romosabbá vált, ennek ellenére az 1696-os templomösszeírás megemlíti a község kőtemplomát. A Rákóczi-szabadságharc alatt azonban teljesen használhatatlanná vált. A község új telepesei számára Mercz plébános 1737 körül Nepomuki Szent János tiszteletére fából készíttetett szükségtemplomot, ugyanakkor felségfolyamodványt intéztek az uralkodóhoz, hogy Szent Demeter romokban heverő régi templomát újjáépíthessék.

Az uralkodó 400 Ft segélykiutalást engedélyezett, így aztán 1737 és 1739 között új hajót építettek a középkori toronyhoz. Ennek során a 15. században épült hajó falainak felhasználásával újjáépítik a templomot és a sekrestyét, valamint az egész templomot újraboltoztatják. A jól megépített templomról sokáig nem lehetett hírt találni, mígnem 1851-ben említik főszolgabírói jelentésben a templom viharok általi megrongálódását. Ezért 1852-ben Krefli József építőmester tervei alapján Dekelman József vállalkozó a helyreállítás kapcsán a korábban szentélyként használt románkori templomocskát elbontva, trapéz alakú új szentélyt, és északra nyíló sekrestyét épített. Ekkor nyerte el a templom mai alakját, melynek most már jellege: dombon álló, középkori toronyhoz épült, egyhajós keletelt barokk templom, gótikus részletekkel.

A falu fölötti dombon, a temető mellett, körülkerített kertben álló egyhajós, keletelt, nyugati homlokzat előtt álló tornyú, poligonális szentélyzáródású templom, sarkain egy-egy támpillérrel, a szentély északi oldalán kápolnával, déli oldalán sekrestyével. A szentély végfalán másodlagosan beépített 14. századi körablak. Csehboltozatos hajó, fiókos dongaboltozattal fedett szentély, a hajó nyugati oldalán karzat. Falképek: 1973. Berendezés: 18. század közepe, 20. század. Középkori templom felhasználásával épült. 1852-ben elbontották a szentélyül szolgáló román kori templomot, helyén poligonális záródású, fiókos dongával fedett új szentély épült (építész: Krefli József ).

 

Forrás:
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)
Domoszló település hivatalos weboldala

Back to Top