Debrecen-Dombostanya | Parlagi templomrom

A Váradi Regestrum szerint 1210-ben már lakott falu volt. A possesio-településes birtok és a villa-falu bejegyzések csak megerősítik falutelepülés jellegét. 1549—1552 közt Pallag birtokosa Parlaghi Lászlóné. Ekkor 32 portája van, egy bíróval, 18 zsellérrel, 16 szolga és pásztorfélével s egy új házzal. Lakossága 400—580 között ingadozott. 1572-ben a török adószedő 46 családot jegyzett fel.  Pallag a XVII. század derekán, a törökvilágban pusztult el. „A régi falu telekhely máig is kivehető. A falu telekhelyén van egy szép kerek domb, Úrdomb névvel. A parlagi templom helye ezen dombtól északnyugatra esik egy ölnél szélesebb alapjával.” A nevezett Úrdomb a Szakolyi út mentén van, Apafájától északkeletre. Az 1835. évi Pallag térképe jelzi.

A XIV. században emelkedik ki a Parlagi család. Névadó falujuk odavaló nemesek nevében 1323 óta szerepel. Árpád-kori előzményen a XIV. század első éveiben épült Parlag koragótikus egyháza. Ezt feltehetően földrengés pusztította. így a XV. század közepére a család toronnyal, északi sekrestyével gótikus kegyúri templomot emelt. Zoltai Lajos kutatta meg a nyírbátori vasút dombostanyai megállója közelében, szinte közvetlenül a vasútvonaltól északra Parlag (Pallag) falu sokszögzáródású szentéllyel, toronnyal épült egyháza falmaradványait. A templom építési idejét a XV. századra helyezte, „…szentélye alatt másik, szintén csúcsíves korábbi templom fundamentumát leltem meg” – írja beszámolójában. A falu a XIV. századtól oklevelesen jól adatolt. 1594-ben nagy pusztulást szenvedett, 1660-ban véglegesen elnéptelenedett. Lakosai közül igen sokan már ezelőtt Debrecenbe költöztek. A város 1666-tól kezdve szerezte meg határának egy részét zálogjogon. 

Forrás:
É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések In.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században In.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Módy György: Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága In.: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)