Cserény (Čerín) | Szent Márton-templom

Cserény (szlovákul: Čerín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Csécsény tartozik hozzá. 1153-ban említik először, a zólyomi ispánság része volt. 1300-ban III. András király „Cheren” községet a harcokban tanúsított érdemeiért Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak, Madách Imre ősének adományozta. Az új tulajdonos itt rendezte be birtokainak központját: kúriát és templomot építtetett ide. Később a család megvált itteni birtokától. 1438-ban „Cheryn” néven tűnik fel. A 15. század elejétől a véglesi váruradalom része. Templomát a török veszély idején megerősítették. 1578-ban a török a falut felégette és a század végétől a töröknek fizetett adót. Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus stílusú, korabeli freskókkal. A templomnak kő keresztelőmedencéje és különálló harangtornya van. 1483-ban készített gótikus oltára ma a Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomot a 17. században épített erődfal övezi. 

Egyhajós, csúcsíves kori épület a XIV. századból. Egyenesen záródó szentélyében egy keresztbolt, leszelt élű, hasáb alakú bordákkal, s egyszerű, vésett domborművű rózsával zárókövében. Déli oldalán lóhereíves fülke, a keletin egyszerű pastoforium-fülke. Északi oldalán sekrestye, a szentélyéhez hasonló keresztbolttal, s egy igen keskeny csúcsíves ablakkal. Hajója deszkamennyezetes, utóbbi deszkái XV—XVI. századbeli patronfestéssel ékesek: sakktábla, rózsás indák, Krisztus monogram, néhány alakos motívum: szarvas, párduc, szörnyetegek stb. Hajó déli falán meszelés alatt falképek s egy föltárt majuszkulás felirat: Istud opus scripsit magister Mul… A hajó északi oldalán falkép: Szent László apróddal, XIV. század. Szentély véges-végig falképekkel ékes, egy részük föltárva a meszelés alól: trónuson ülő szent, más alakok társaságában. A szentély boltozatcikkelyén keresztülütköznek a meszelésen a falképek. A templom ajtaján XVI. századbeli egyszerű vasalások, sekrestye ajtaján kovácsoltvas ajtófogó, XVI. század.

Sekrestyében: 1. Szent fejetlen szobra fából, 70 cm magas. XVI. század. 2. Vir dolorum faszobor, 60 cm magas. XVI. század. 3. Nyomtatott vászon, XVIII. század. A hajóbeli mellékoltáron: 4. Mária és Szent János szobra fából, 60 cm magas. XV—XVI. század. Szentélyében: 5. Hatüléscs padsor elkopott, festett díszüléssel. Térdeplőjén minuszkulás felirat: hoc opus fee. ioannes pricus 1509. A hajóban: 6. Négyüléses stallum, XVI. század
beli patronfestésű támlával. 7. Sírkő, homokkőből, felső részén primitív sisak és pallos domborművével, majuszkulás kopott felirattal: Hic jacet…, XIV. század. 8. Két darabra tört sírkő a padozatban, XV. század. 9. Keresztkút kőből, félgömb alakú medencéjén vésett, lóhereíves fríz, XIV— XV. század. 10. Orgona 1774-ből, szép festett, vázas és festonos korláttal. A templom kőkerítésébe foglalt fa harangtoronyban, XIV. századbeli harang majuszkulás felirattal: Christus O rex gloriae veni cum pace.

Forrás:
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III.
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma In.: Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)