Csejte (Čachtice) | Csejtei vár

A csejtei várdomb már a történelem előtti korban lakott volt. Ezt a vár közelében és a várudvarban végzett ásatásoknál előkerült tárgyi bizonyítékok támasztják alá. Csejte az Árpád-házi királyok korában királyi birtok volt. A várat 1263–1276 között Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra. 1276-ban már sikeresen védték meg II. Ottokár cseh király seregének támadásától. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté, majd a halála utáni évtizedekben királyi várnagy irányította a birtokhoz tartozó jobbágyfalvak sorát, és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került. 1436-ban a guthi Országh család birtokolta, 1567-ben a Nádasdyak, 1671-ben az Erdődyek, azután a Boróczyak.

A község már a XIV. században mezővárosi jelleggel birt. Az idők folyamán különböző nevek alatt szerepelt. XIV. századbeli oklevelekben hol egyszerűen „Csete”, hol meg mint „Cseite” és mint „Czachiticz” is szerepel. (így hívják ma is tótul.) Katolikus templomát, mely terasz-szerű magaslaton áll, Stibor vajda építtette 1373-ban. A templomban van az utolsó guthi Ország Kristóf vörös márvány-sírköve 1567-ből. 1760-ben atemplomot kirabolták, amikor régi, értékes ötvösművei is elvesztek. A mostani templomi edények a rablás után szereztettek be. A község több kiváltságról szóló okirat tulajdonában van, melyek Zsigmond, II. Ulászló és Mátyás királyoktól származnak. Itt vannak a község fölött, magas hegytetőn a hires csejtei vár, lenn a hírhedt Nádasdy Ferenczné Báthory Erzsébet kastélyának maradványai, a labirintusszerű pinczével. Báthory Erzsébet nem a várban, hanem a kastélyban követte el hírhedt rémtetteit, kivégeztetvén sok ifju leányt, a túlzott monda szerint háromszázat, mely vérengzés miatt, amint azt a vármegye történetében följegyezve találjuk, a külön az ő ügyében kiküldött országos biróság Thurzó nádor elnöklete alatt élethossziglan tartó fogságra ítélte.

A várról már XIII. századbeli okiratok szólnak. Rákóczy hadai 1708. július 27-én ostromolták és azóta romokban hever. A legelső ostromot, melyről a történetírók tudnak, 1440-ben a csehek intézték ellene. Svehla husszita vezér itt fogva is volt. A vár körül még máig is számos nyílhegyet találnak. 1740-ben és 1741-ben két ízben óriási tűzvész pusztított a községben. 1759-ben rendkívül erős vihar dúlt itt és számos házat döntött romba, sok embert temetve a romok alá. 1784-ben vízáradás pusztította a mélyebben fekvő részeket. A községben két régi úrilak is van. Az egyiket Drankovich gróf horvát bán építtette 1668-ban, később a Forgách grófok tulajdonába ment át, míg 1852-ben a Csenkey-család vette meg. A másikat homonnai Drugeth gróf építtette, később a gróf Andrássyakra szállott, kiktől a Jeszenszky-család birtokába jutott.

A falu központjából aszfaltút vezet a vár felé, tábla jelzi a letérőt. A kopár magaslaton álló festői romvár csodálatos körpanorámát nyújt a turisták számára. Felsővára az északi részen magasodik, legrégebbi épülete az öregtorony volt. Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek. A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt, a fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet, a másik, a keleti toronyban, a gótikus várkápolna maradványai láthatóak.

Forrás:
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Nyitra vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1899)
Ilku Miklós: Báthory Erzsébet, Csejte várának hatalmas asszonya