Búcsúszentlászló | Szent László-templom (Volt ferences templom)

Szent László-templom

Búcsúszentlászló

A hagyomány úgy tartja, hogy Szent László király rendelte el egy kis templom építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Jóllehet konkrét történelmi bizonyítékok nincsenek arra nézve, hogy valóban Szent László építtette volna a kápolnát, a régészek is román korinak (12–13. századinak) tartják a főoltár mögött meghúzódó kegykápolnát.

Zala megye
8925 Búcsúszentlászló, Arany J. u. 15.
Telefon: (92) 362-018

A templom rövid története

A hagyomány úgy tartja, hogy maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Jóllehet konkrét történelmi bizonyítékok nincsenek arra nézve, hogy valóban Szent László építtette volna a kápolnát, a régészet is igen ősinek, román korinak (XII-XIII.sz) vallja a főoltár mögött meghúzódó kegykápolnát. Ehhez az ősi kápolnához építették a méreteiben is impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel az évszázadok homályába burkolózó kápolna épületét. A török pusztítás idején egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, másrészt pedig az, hogy a Koránt ismerő hívő muzulmánok tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emeltetett a kápolna. Éppen a kanizsai basáról maradt fenn az a történet, hogy 1690 előtt betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen. Eddig a történet. Ezt a pajzsot egyébként még 1780 körül is látta a ferences tartományfőnök, Kósa Jenő.

A ferences szerzetesek 1694-ben jöttek ide, amikor Széchenyi Pál, a veszprémi püspök rájuk bízta az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, „amely helyet a nép Szentlászlónak nevezte”. „Számos csodát” említ a püspök a megbízó levelében, amely csodák Szűz Mária közbenjárására történtek. Ettől kezdve a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Szent László király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket. A török pusztítás – köztük a hitbeli károk – után a katolikus egyház újjászervezésében is kiemelkedő szerepe volt a helynek és az itt szolgáló ferenceseknek.

A barokk templomot 1714-ben kezdik építeni és 10 esztendő alatt készül el, jóllehet egyes belső munkálatok még jóval tovább húzódtak. A templom megépülését Zala vármegye és számtalan gazdag nemesi család (pl. Zichy, Széchenyi) segítsége, adománya tette lehetővé. A püspök 1734. június 20-án szentelte fel a templomot. Jellemző az akkori ferences barátok lelkesedésére és egyszerűségére, hogy az Isten házának építésébe akkor fogtak bele, amikor saját maguknak még nem volt rendháza, hanem családoknál, ill. egyszerű viskókban laktak. A rendházukat csak 1724-ben kezdik építeni és 1736-ra fejezik be.A templom alatt kriptát is kialakítottak az építők, egészen 1811-ig ide helyezték végső nyugalomra az elhunyt szerzeteseket. Ezután a Kálvária dombot használták temetkezési célra a ferencesek. Többször okozott súlyos kárt a templomban a villám és a vihar, pl. 1774-ben, ami után hat évig dolgoztak olasz mesterek a károk helyrehozatalán. Egy emberöltővel később, 1820-ban éppen pünkösdhétfőn történt baj: a vihar tönkretette az összes ablakot. Majd 1874-ben olyan óriási villámcsapás sújtotta a tornyot, tetőt, hogy a templomboltozat teljesen összedőlt, a rendház pedig lakhatatlanná vált. Többek között Deák Ferenc személyes adománya (2000 forint) tette lehetővé a rendbetételt.

A templom belső berendezése az évszázadok folyamán nem sokat változott, hiszen a szobrok és oltárok döntő többsége egyidős a templommal, vagyis közel háromszáz éves. A fa- és szobrászmunkák nagy részét ferences szerzetesek végezték. A magyarországi barokk művészet kiemelkedő alkotása a templom, különösképpen a színek és formák szemet gyönyörködtető összhangja miatt. A főoltár közepén lévő festményen a templom védőszentjének, Szent László királynak alakját láthatjuk. Ezen a képen nem harcoló, vitéz lovagként, hanem országépítő királyként, igazságot osztó bíróként van ábrázolva Szent László. A templomnak nyolc mellékoltára van, ezek közül csak a Lourdesi Szűz Mária oltár nem barokk alkotás. A szószék, jóllehet az 1910. évi felújítás alkalmával számos díszétől fosztották meg, ma is a templom egyik legszebb, művészileg talán a leggazdagabb alkotása. A búcsúszentlászlói templomot hazánk legszebb templomai között tartják számon, amely békés nyugalmával százezrek számára adott már lelki erőt és vigasztalást az évszázadok alatt.

 

Forrás:
Búcsúszentlászló település hivatalos weboldala: http://www.bucsuszentlaszlo.koznet.hu/
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.

Back to Top