Borsi (Borsa) | Rákóczi-kastély

Borsi Kelet-Szlovákiában, a terebesi kerületben, a magyar államhatártól néhány kilométerre fekszik. A falu nevét 1067-ben említi elsőként oklevél. A település többször a pataki vár tartozékaként szerepel, s közben a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek, Zeleméryek uralták, majd 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén a Rákócziak birtokába került. A kastély, alaprajza dél felé nyitott U alakú. Ma álló nyugati és északi szárnya a 16. század második és a 17. század első felében épült fel. Az 1940-es években Lux Kálmán végzett itt jelentős átalakítási, rekonstrukciós munkákat. A mai keleti épületszárny ekkor épült fel egy korábbi épületszárny elbontása után.

A kastély két reneszánsz épületből, valószínűleg két kastélyból fejlődött mai állapotába. Valamikor 1559 táján feltételezzük Henyey Miklós kúriájának megépülését, Zeleméry Kamarás Miklós kúriája – egy kandallópárkány töredéken szereplő felirat alapján – 1579-ben már készen állt. A két kúria egymástól függetlenül épült. Némi fenntartással a Henyey-kastély megmaradt részeit a mostani épület nyugati szárnyának északi részének földszintjén és részben emeletén tudjuk azonosítani. A másik – a Zeleméry kastély – az előzőtől délre épült. Ennek már csak a nyugati fala áll a mai nyugati szárny déli végén. A kastély az 1660-as évekig tartó időszakában élte virágkorát. Lorántffy Zsuzsanna és fia, II. Rákóczi György 1660-ban bekövetkezett halála után további építkezésekről nincs adat, ebben az időszakban a rekatolizált Báthori Zsófia fiával, I. Ferenccel lakta Patakot, Munkácsot és talán Borsit is. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1670-ben I. Rákóczi Ferencet anyja nagy váltságdíj ellenében tudta csak megváltani a császári büntetéstől. (Ekkor Sárospatakot átadta Sporck császári tábornoknak, amelyet csak 1683-ban foglalt vissza Thököly). I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként a borsi kastélyban született meg II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én. A fia születésének évében meghalt I. Rákóczi Ferenc özvegye 1682-ben férjhez ment Thököly Imréhez, majd 1685 és 1688 között védte az osztrák ostrom alatt álló Munkács várát. Patak és feltehetően Borsi is 1685-től Schultz tábornok megszállása alatt állt. A források szerint 1688-ban a kastélyt a kurucok felégették.

Az 1694-ben keltezett inventárium a kastélyt erősen leromlott állapotban mutatja: déli szárnyának tetejét újrazsindelyezés közben feltépte egy szélvihar; a többnyire üres, vagy raktárként használt, több emeleti helyiségének „padlása” beszakadt. A leírás beszél egy két boltszakaszos kápolnáról és a hozzá tartozó sekrestyéről. Ez az inventárium talán összefüggésbe hozható azzal, hogy Rákóczi csehországi száműzetéséből 1694-ben tért vissza Magyarországra, és Sárospatakon alakította ki rezidenciáját, amelyet 1697-ben Tokaji Mihály felkelői elfoglaltak. Rákóczi kurucai 1703-ban visszafoglalták Patakot, s a fejedelem 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. A fentiekből valószínűsíthető, hogy a századfordulón Borsi is többször cserélt gazdát. A ma is álló árkádos folyosó magja a téglák méretei és a boltozatok formái alapján egy későbbi periódusban, valamikor a 18. század végén épült. A 19-20. század fordulóján használt téglákkal történt az az átalakítás, amelynek során a fiókdongás dongaboltozatok elbontásával a nyugati szárny déli végén az istállók ablakait formálták. Az 1940-es években Lux Kálmán által vezetett felújítás során az épület régi fényéből sokat nyert vissza, azonban udvari képe jelentős mértékben, hiteltelen módon változott meg. A II. világháborút követően a kastélyt elsősorban raktározási célra hasznosították, egy időben a nyugati szárnyban rendezték be az általános iskolát.

Több alkalommal született terv a méltóbb hasznosításra. Végül 1987-ben készült el az épület egészére kiterjedő kiviteli terv, amelyet az épület teljes kiürítése követett. A kastély 1990-ben ténylegesen a borsi önkormányzat tulajdonába került, kezelését a helyi Rákóczi Egyesület vette át. 1998-tól a két állam műemlékvédelmi szervezeteinek együttműködése keretében folytak a feltárási és tervezési munkák. 2005-ig fokozatosan javították a kastély északi szárnyát és a nyugati szárny északi részét, amely építkezések azonban félbemaradtak. A várkastély felújításának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban tartott találkozója adott újabb lendületet, amikor a felek megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában. A felújítási munkálatok 2018. szeptember 26-án kezdődtek és 2021-re fejeződtek be. A kastély ünnepélyes átadására 2021. június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében.

Forrás:
Borsi Rákóci-kastély weboldala