Biatorbágy | Szent Kereszt-templom romja

Biatorbágy környéke már az őskor idején is lakott terület volt, ezt bizonyítják a réz- és bronzkorból származó leletek. A régészek Biatorbágy–Budapark és a Szarvasugrás területén, valamint Bia– öreg-hegyen bukkantak bronzkori települések nyomaira. Az avarok lakta Kárpát-medencében a Hosszúrétek völgye már lakott hely volt, melynek nyomaira az 1991-es és 2003-as ásatások szolgálnak bizonyítékul. Ekkor 7–8. századi avar sírok kerültek elő, gazdag leletanyaggal. A mai települést alkotó két hajdani falu magját az egykori templomok maradványai jelzik. Bián a református temetőben található Szent Kereszt-kápolna romjai, Torbágyon a katolikus templom szentélyének gótikus záródása.

Torbágy az országút mentén, egyutcás, míg Bia az észak–déli irányú völgyben két párhuzamos utcából álló település volt. Bia középkori településmagja vélhetően a templomtól délnyugatra a mai Munkás és Arany János utca környékén (Telek) helyezkedett el, másik fő része pedig attól északra (Szugja). A két település a török hódoltság alatti elnéptelenedés után a középkori települések helyén települt újra, Bia a 17. századtól, Torbágy csak a 18. század elejétől. Torbágyot német nemzetiségűekkel telepítették be, míg Bia magyar faluként élt tovább, más nemzetiségűek a környékbeli falvakból költöztek ide.

A kisméretű egyhajós templom még álló nyugati végfala igen rossz állapotba került, s a helyi baráti kör kezdeményezte az állagmegóvást 1990-ben. A templom kontúrjának tisztázására folytatott hitelesítő ásatás nem várt eredményt hozott, ugyanis egy korai rotundát, illetve több bővítés alapfalát tárta fel a régész. A végfal statikai állékonysága kritikus volt, ezért némi visszabontás után rejtett vasbeton gerendát, s törtkő lezárást kapott és az egykori ablak jelzése is elkészült. A lábazatot lezáró egykori profilos kövek kiegészítéseként előregyártott műkőelemek készültek. A faltövek régészeti vizsgálata és a kertészeti rendezés még hátra van. A tervezés-művezetés mellett a helyreállítást anyagilag is támogatta az OMF 1990-ben. Régész: Tettamanti Sarolta. Tervező: Gál Tibor (OMF). Kivitelező: Mezőgazdasági Szakiskola Építő Szakcsoport (Biatorbágy). Építtető: Nagyközségi Tanács.

Forrás:
Biatorbágy település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. március 3.)
Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)