Bernecebaráti | Nagyboldogasszony-templom

Bernece neve szláv eredetű; a „sáros, agyagos hely” jelentésű szó eredetileg az itt folyó patakra vonatkozhatott. Baráti viszont annak ellenére, hogy a barát szó szláv eredetű, egyértelműen magyar névadás eredménye. Bernece legfontosabb birtokosa 1283-tól adatolhatóan a középkorban mindvégig az esztergomi érsek volt. Egy 1366 előtt készült hamis osztálylevél szerint 1285-ben Bernecét (Bereche) a drégelyi vár tartozékaként Hont fia Demeter kapta meg. Baráti és Bernece részben helyi köznemeseké volt. A különböző neveken szereplő, közös származású család(ok) tagjai 1351-től kezdve számtalan esetben jártak el királyi emberként, tanúskodtak környékbeli ügyekben, Hont megyei alispán és szolgabíró is került ki közülük. A két falu rendkívüli közelsége miatt a család tagjai, néha ugyanaz a személy is, váltakozóan bernecei vagy baráti előnévvel szerepelnek. Az oklevelekből az sem derül ki mindig egyértelműen, hogy birtokaik valójában melyik falu határában feküdtek. 

A Bernecei- és a Kemence-patak között emelkedő 185 méter magas Templomhegyen Nováki Gyula ásatási megfigyelései szerint a 10—11. században jelentős település volt, amelyet rekeszes szerkezetű sánccal vettek körül. Jelenlegi ismereteink szerint nem dönthető el, hogy a földvár milyen összefüggésben állt a magyar államalapítással. A leletek alapján már a 11. század végén vagy a következő század elején megszűnt élete, déli végén épült fel Bernece falu temploma. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, XIV. századi, gótikus eredetű római katolikus templom messziről uralja a tájat. Barokk stílusúvá 1770 körül alakították át. Az egyhajós templom homlokzat előtti tornya és hajójának falai részben gótikusak. A homlokzaton középkori részletek láthatók.Szentélye és csehsüveg-boltozata az 1700-as évekből való. Barokk szószéke és főoltára szintén XVIII. századi, utóbbin dicsfény övezte Assunta-szobrot is láthatunk.

1928-ban a vakolat leverésekor került elő a román kori kettős hengertagos, félköríves záródású kapu. Bizonytalan, hogy eredeti helyén áll-e, azonban készítése a 13. századra jellemző. A templom hajója középkori, a középkori szentély viszont hiányzik. A tornyot később építették a hajóhoz, azonban pontos keltezése falkutatás hiányában nem lehetséges. Az épületet 1983-ban felmérték (innen a fenti adat), de falkutatás ekkor sem történt. A hajó a torony építésekor alacsonyabb volt, ezt a padlástérben látható sarokarmírozás bizonyítja. Bár a torony támpillére gótikus profilú, de szokatlan az elhelyezkedése. A korábban írt lőréses ablakok nem léteznek. A lelőhelyről Rómer Flóris 12. század elejére keltezett kőfaragványt ismertetett, melyen két-két stilizált állat volt látható.

Forrás:
Torma István: Bernece és Baráti a középkorban In.: Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Magyarország régészeti topográfiája 9. kötet 1993.