Bátmonostor | Templom-és kolostorrom helye

Bátmonostor Bács-Kiskun megyében, Bajától délre fekszik. Az egykori baracskai Duna-ág mentén alakult ki a katolikus magyar községnek az a csoportja, melynek Bátmonostor is tagja, Nagybaracska és Dávod mellett. Bátmonostoron az ősemberi élet kétségtelenül megállapítható, ezt a kutatások is igazolják: lyukas kőtáblák, csiszolt kővésők és neolitkori edénytöredékek kerültek elő községünk területén. Évezredek viharait leküzdve, egymást hajszoló vándorcsapatok: kelták, dábok, jazygok, szarmaták, hunok, avarok és más népek vonultak át a mai Bátmonostor ősi földjén. Ittlétükről tanúskodnak a Jankó-dűlőben, Baja-Bátmonostor határvonalában, a Nagy—Sumár dűlőben kiásott rendkívül értékes leletek, melyek egy része ma is látható a zombori múzeumban és a budapesti Nemzeti Múzeumban.

A római Ammianus Marcellus feljegyzése szerint a honfoglaláskor ez a vidék Salanusnak, az itt élő szlávok vezérének volt a birtoka, akit a honfoglaló magyarok népével együtt elűztek a birtokról. Földjének elfoglalása után letelepedve a Vajas folyó mellett ütött tábort az Árpád nemzetség több tagja. ,,…ad partes Budrug pervenerunt et iuxta fluvium Voyos castra metati sunt et inpartibus illis dux dedit terram magnam cum omnibus habitatoribus suis Tosunex parti Lelu cum avuncuto suo Culpum Patre Botond…” Magyarul: ,,Árpád vezér Tasnak, fél atyjának nagybátyjának, Kölpénnyel, Botond atyjával együtt nagy földet adott összes lakóival…” Az idézet szerint történeti realitása van Botond itteni szereplésének és valószínű, hogy Bodrog vármegye alapjai a Botond nemzetség szállásterületén keletkezett.

A XII. század végi nagy birtokadományozások idején idegen nemzetségek /más vármegyéből/ is betelepültek Bodrog vármegyébe. Így kapott itt birtokot a Becsegergely nemzetségbeli Both bihar-megyei ispán is, aki 1192-93-ban kolostort kezdett építeni kapott birtokán, a Bodrog-vármegye területén találkozó két hadiút kereszteződésében és ugyanitt települést is létesített. A települést Both ispán nevéről Bothmonostorának nevezték el. Both nevét és emlékét nevében ma is őrzi Bátmonostor község. A falu lakossága a török hódoltság és az azt követő felszabadító harcok során elmenekült, elpusztult. A XIII. században telepítették újra a községet jobbágyokkal, akik a felvidékről és a szomszédos dunántúli területekről érkeztek.

1761 jelentős évszám Bátmonostor történetében. A kamara a pusztafalusi templomot lőporral felrobbantotta és a templom felhasználható anyagából Grassalkovich az új telepesek részére a régi templomtól északabbra, a mai templomot felépítette és a templom körül lefektette a mai község alapjait. A templom körül felépült a mai Bátmonostor. A templomot Grassalkovich, a község földbirtokosa és kegyura Szent József tiszteletére 1761-ben átadta rendeltetésének. A templom felépítése után 1771-ben a bátmonostori parachia plébánia rangra emelkedett. Ez az évszám nagyon nevezetes a község életében, ugyanis ettől az évtől vezeti a plébánia a község első anyakönyveit. /születési, halálozási, házasságkötési/ Az egykori baracskai Duna-ág mentén kialakult községet a XIX. század közepétől a túlnépesedés veszélye fenyegette, ezért rajzottak ki családok a határos, sokacok lakta Hercegszántóra.

A Henszlmann Imre által 1871-ben elkezdett bátmonostori feltárást Biczó Piroska folytatta a közelmúltban. Újra feltárta a monostor templomát, amely háromhajós, főszentélye félköríves, mellékhajói pedig kívül egyenes, belül félköríves kiképzésűek. Szentélye gótikus bővítést kapott. Mellette előkerült a monostor épületegyüttese, és egy 33,5 méter hosszú, félköríves szentélyű plébániatemplom. Egy temetőkápolna egészítette ki a monostor épületegyüttesét. A kolostor és a hozzá tartozó templom román stílusban épült fel (ezt a Henszlman Haynald féle ásatások 1871-ben igazolták), és ott bencés szerzetesek éltek. A kolostortól mintegy ötven méterre volt az uraság kastélya. (Ezt Biczó Piroska 1987-es feltáró ásatása igazolta). A kolostort és templomot a környékkel együtt feldúlták 1241-ben a tatárok, akik egész Magyarországot végigpusztították a Muhi csatavesztés után. 1345-ben 12 ágostonrendi szerzetes telepedett meg a kolostorban, s a kolostortemplomot a “Boldogságos Szűzről” nevezték el. (A tatárdúlás nyomait Kőhegyi Mihály 1966-os ásatásai tisztázták, tárták fel.) 1514-ben a Dózsa György-féle keresztesháború, illetve, ahogy a történelem emlegeti: a parasztlázadás alkalmával Dózsa délvidéki seregei és Sziljánovics szerb despota (a dunai naszádosok vezére) csapatai dúlják fel a kolostort és környékét. A lázadás leverése után a kolostor újjáépül, gót stílusban. (Ezt ugyancsak a Henszlmann-féle ásatások tisztázták 1871-ben) 1526-ban, a mohácsi vész után, a török dúlja fel a kolostort és vidékét, s a katolikus dominikánus szerzetesek végleg elhagyják a kolostort.

A Kalocsai Érsek 1880. évi Schematizmusa említi – közelebbi évszám nélkül – hogy a bátmonostori kolostort a szerzetesek a török hódoltság idején elhagyták, s ott szerb kalugyerek telepedtek meg. 1723-ban a bátmonostori szerb lakosság átköltözik Rigyiczára és Sztanisityre (helyükbe bunyevácokat és magyarokat telepítenek) és velük egyidejűleg a szerzetesek is elhagyják a kolostort. Az elhagyott kolostor pusztulásnak indul, mivel időközben a falut is áttelepítik valamivel távolabbi, magaslati helyre, ahol biztonságosabb az élet az eddigi árvizek miatt. 1761-ben az Udvari Kamara a kolostort és a templomot felrobbantatja, köveinek elhordása templom (bátmonostori új templom, a garai és vaskúti katolikus templomok) és házépítésekhez megkezdődik. Megemlíthető, hogy leírások szerint a kolostortemplom egy szépen faragott köve, mely az “Átváltozás” jelét ábrázolta, a bátmonostori új templom sekrestyéjébe, míg néhány ablakkerete a templomtorony portáljába (ma is láthatók) lettek beépítve. A régi község, urasági kastély, kolostor és kolostori templom romjai betemetődtek, s helyüket ma már csak dűlő-név (Pusztafalu, Ómonosrora, Ófalu) jelzi.

Forrás:
Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása In.: Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet – műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal)
Bátmonostor település hivatalos weboldala: http://www.batmonostor.hu/