Bajna | Szent Adalbert-templom

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik. Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zoárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a bajnai Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885–1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

A Szent Adalbert tiszteletére szentelt templom falába vésett 1484-es évszám a szentegyház késő középkori átépítéséről tanúskodik, de a szakértők véleménye szerint jóval előbb, Árpád-házi királyaink idején épülhetett. Kegyurai a mindenkori földesurak, a templom megépülése idején, a XV. században, talán a Both család, melyről Boncardius tesz említést. „A törökök uralma alatt elpusztult falvak 1686 után kezdhettek új életet, amikor hazánk területéről végleg kiűzték az oszmán megszállókat – írja Tóth Krisztina, a faluról szóló monográfiájában. 1688-ban birtokosa özv. Farkas Ambrusné, szül. Kincsy Orsolya. 1688-ban állították vissza a római katolikus plébánia működését, mely a hódoltság alatt több, mint száz évig szünetelni volt kénytelen. 1706-ban, — mivel a lakosság Rákóczi pártján volt, — a németek és rácok feldúlták Bajnát, a templomot, plébániát, községházát kirabolták s ekkor veszett el a község minden okmánya. A lakosság házait pedig felgyújtották és minden elmozdítható vagyonukat elhurcolták.

Bajna plébániája elsőként szerveződött újjá a megyében, Szörényi József László plébános vezetésével, 1699-ben. Az évszázados pusztítások után 1698-ban Sándor Menyhért költségén újították fel a templomot. Az élet normalizálásával, a lakosság gyarapodásával nagyobb templomra lett szükségük a bajnai híveknek, ezért 1751-ben Sándor Mihály kegyúr renováltatta a templomot. Ekkor épült a gótikus torony és a kórus. 1755-ben szentelték fel. 1795-ben gróf Sándor Antal kívül-belül restauráltatta. 1810-ben gróf Sándor Vince a megrongált torony helyébe a jelenlegi csonkatornyot építette. 1885-ben Simor János hercegprímás saját költségén két mellékhajóval megtoldotta a templomot. A kisebb mellékhajók 1891-ben épültek az uradalom és a hívek együttes hozzájárulásából. A kegyuraság a templomot a következő években restauráltatta: 1885, 1891, 19ll, 1921 és 1929-ben.  

Közben a templom belseje is megváltozott: elkészült Szent Adalbert tiszteletére szentelt főoltára, illetve Szűz Mária és Jézus Krisztus szívének tiszteletére szentelt két oldalsó oltára. A templom bejárata mellé a földbirtokos család építtetett sírboltot, ahová 1773-ban Sándor Mihályt, majd 1801-ban fiát helyezték örök nyugalomra. Mivel a régi fatorony 1810-ben összedőléssel fenyegetett, ezért Sándor Vince, az akkori birtokos kőből építtetett új tornyot.” A templom támpilléres szentélye, és az ott lévő pálcatagos sekrestye-kapukeret gótikus. Ez mondható el a képen látható csúcsíves kapukeretről is, amely eredetileg nem itt állt. A templom nagyarányú bővítése a későbbi esztergomi érsek, Simor János plébánossága alatt kezdődött meg. A magyar katolikus egyház későbbi irányítója 1842 és 1846 között volt a falu papja. Ő fedezte fel egy epöli gazdánál azt a róla elnevezett, értékes kódexet, amelyet ma az Egyetemi Könyvtárban őriznek. 1867-től 1891-ben bekövetkezett haláláig Magyarország prímása volt, és nevéhez többek között olyan események fűződnek, mint Ferenc József és Erzsébet királyné megkoronázása és az esztergomi bazilika felavatása. S talán nem mindenki tudja, ezért érdemes azt is megemlíteni, hogy 1875-ben ő alapította az esztergomi Keresztény Múzeumot is a római Bertinelli-képgyűjtemény megvásárlásával.

Forrás:
Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
Móser Zoltán: Alámerült Atlantiszom V. – Gyántásországtól Gömörországig (2013)