Bagod (Bagodvitenyéd) | Szent Pál-templom

A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú körtemplom melyet Szent Pál tiszteletére emeltek. A boldogfai elágazás után két-három kilométerrel a régi szentpáli temetőhöz érkezünk, megpillantjuk a festői tájban fehérlő kápolnát a domb tetején. Gyönyörű, kettős törzsű hársfa őrködik mellette több száz éve. A kör alaprajzú templom eredeti védőszentje Szent István király (Szent Pál apostol a barokk renováláskor lett a templom patrónusa). Épült az 1260-as évek végén, elhagyatva romladozott a hódoltság idején, a XVIII. század elején újratelepült falu egyházaként 1755-ben állították helyre. Keleti oldalához előcsarnokot, fölé harangtornyot építettek, 1860-tól újra magára hagyták, a XX. század végéig csupasz téglaromként dacolt az idővel.

Szentpál falu birtokosa a középkorban a Szentpáli család volt, plébániája és papja szerepelt az 1333. évi pápai tizedjegyzékben – ez bizony ellentmondást mutat a Szent István-titulussal. A vörös, lapos téglából épült kerek templom falkutatása és felmérése 1963-ban történt. Hajójának belső átmérője 5,1 méter, falvastagsága 1,25 és 1,50 méter között váltakozik. A kelet felé tájolt, patkóívű szentély sugara 1,8 méter, a falvastagság itt 0,75 méter volt, az apszist az 1750-es években – az előtér építésekor – lebontották. A centrális alaprajzú hajó nyugati bejáratát befalazták, láthatóak voltak azonban a körfalba mélyedő fülkék. Ezek enyhén csúcsíves formájából is következtetnek az idézett szerzők a rotunda XIII. század végi elkészültére. Ismert a szentpáli körtemplomnak két, időben, térben és formában közeli rokona Zalában: Kallósdon és Nagytótlakon (mindkettő szerepelt már sorozatunkban). Az előbbi 1263-ban épült, a másik elkészültét 1265 utánra datálják a kutatók. A kallósdi téglatemplom hajójának falfülkéi szintén enyhe csúcsívben zárulnak, ezen ismérvek alapján pontosítható tehát a szentpáli rotunda építése az 1260-as évek végére.

Kilencvenkilencig megdöbbentő látványt nyújtott a rom. Román stílusú körfalai álltak, belül a fülkék, kívül függőleges falszalagok tagolták, sok érdekes részlet, befalazás, bontás színesítette a téglafalszövetet. Kupolája beszakadt, a barokk kori toldalék egy téglaíve azonban egyben maradt, bizarr kontrasztjaként az ötszáz évvel korábbi építménynek. Állt a torony is, téglából készült sisakostul, de ablakok és ajtó nélkül. 2001-ben a millenniumi „Árpád-kori falusi kis- és romtemplomok” helyreállítási program keretében megtörtént a szentpáli körtemplom teljes műemléki restaurálása. Tervezője Káldy Gyula volt, aki 1982-ben újra elvégezte az épület felmérését és falkutatását. 

A településtől északra, temetődombon, szabadon álló, egyhajós, keleti homlokzati tornyos kápolna, amelynek szentélyét a 13. századi rotunda alkotja. A hajó nyeregtetővel, a szentély kúptetővel fedett. Az egykori rotundán falsávos tagolás és bejárati kapu. A belsőben rekonstruált kupolával a szentély a síkmennyezettel a hajó felett. A szentélyben csúcsíves ülőfülkék. A rotunda 1260 körül épült. A török időkben elpusztult, 1755-ben Meszely János építtette újjá. Ekkor bontották el román kori szentélyét és a diadalív felé a hajó egy részét. A templomot kelet felé bővítették, a román kori hajót szentéllyé alakították és új tornyot építettek. Nyugati kapuját elfalazták és evvel a templom tájolását megfordították. 1811-ben még jó állapotban volt, majd romlásnak indult, 1860-tól már nem használták. 2001-ben helyreállítva.

Forrás:
Szombathelyi Egyházmegye hivatalos weboldala: https://www.martinus.hu/
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.