Átány | Református templom

Református templom

Átány

A 15. században épült gótikus temploma a török hódoltság idején megrongálódott, amit később, az 1550-1560-as években a reformátusok helyreállítottak. Ilyen változtatás volt a sekrestye elbontása, és a sekrestyéből a szentélybe vezető ajtó befalazása.

Heves megye
3371 Átány, Templom út 7.
Telefonszám: (06 36) 482 805

A templom rövid története

A 15. században épült gótikus temploma a török hódoltság idején megrongálódott, amit később, az 1550-1560-as években a reformátusok helyreállítottak. Ilyen változtatás volt a sekrestye elbontása, és a sekrestyéből a szentélybe vezető ajtó befalazása. 1596-ban a falunak toronnyal, s benne három haranggal ellátott, 280 férőhelyes temploma volt, amely az egyre növekvő gyülekezetet, az 1700-as években, már nem tudta befogadni. Az 1733. évi összeírás szerint a templom tornyát az 1700-as évek elején átépítették, megmagasították és talán a templom berendezését is felújították. A megnagyobbításra csak a türelmi rendelet kihirdetése után, 1781 és 1783 között kerülhetett sor. A templom átépítéséhez Quadri Kristóf gyöngyösi kőművesmester készített terveket, ám 1780-ban bekövetkezett halála miatt a munkát Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester végezte el 1781-ben.

A megnagyobbítás során a régi templomhajó déli falát lebontották úgy, hogy a szentély rész a diadalívvel együtt sértetlenül megmaradt, s déli irányba a templomhajót kiszélesítették. A templomhajó és a torony alatti rész kazettás, festett famennyezetet kapott. Ekkor készült el az új Szószék, Mózes szék, Úr asztala, és a padok szükség szerinti pótlása is. 1801-ben északi irányba tovább bővítették a templomot. Mivel a templomhajó megnagyobbodott, a tornyot is megmagasították. A kőműves munkát szintén Rábl Károly kőművesmester végezte. Ekkor a templomhajóból eltávolították a festett kazettás famennyezetet, és az észak-déli tengelyű templomhajót stukatúr teknőboltozattal fedték le. A mennyezetről lebontott festett, fakazetták egy részéből padelőlapok készültek, amelyek így megmaradtak és a templomban megtekinthetők.

A torony alatti részen azonban érintetlenül megmaradt az 1783-ban, Bede Pál által készített kazettás festett famennyezet; és ma is eredeti szépségében látható. Valószínű ekkor készült az U alakú karzat is. Az ácsmunkákat Máhr Mátyás egri ácsmester, az ülőpadok szükség szerinti pótlását pedig Szoboszlai János és Német István asztalosok végezték. Így a 15. században épült és a 16. század közepén helyreállított gótikus templomnak csak a szentély része maradt meg eredeti formájában. A végleges formáját elnyert templomhajó: késő barokk; a vaskos torony pedig: paraszt barokk stílusú lett. A templom az utóbbi 14 évben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával teljesen fel lett újítva. 1991-ben megtörtént a templombelső festése, majd a templomtetőn a pala cseréje. 1998-ban a toronysüveg festése és javítása, illetve 1999-ben a külső renoválás, teljes vakolatcserével.

Kertben álló, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal. A K-i homlokzathoz négyzet alaprajzú, kontyolt nyeregtetős keresztszárny csatlakozik (korábbi szentély). A templom hajója teknőboltozattal fedett, a keresztszárnyat dongaboltozat fedi. U alakban falazott karzata van. Berendezés: festett fa berendezés, 19. század eleje; a korábbi templom festett kazettás mennyezetének négy táblája a torony alján elhelyezve, 1783 (Bede Pál). Orgona: pesti mester, 1816, 1862-ben átalakítva és bővítve. Középkori eredetű templom felhasználásával épült 18. század eleji templom, melyet 1781–1783 között és 1801-ben bővítettek, s ekkor régi tornya helyett újat építettek.

 

Forrás:
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE: Heves megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.
atany.hu

Back to Top