Apc | Szent István király-templom

Szent István király-templom

Apc

1332-ben már volt Apcon római katolikus templom, ugyanis szerepelt a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint először az öregsekrestyét használták templomként, majd fölépült a szentély, és még később a hajó.

Heves megye
3032 Apc, Szent István tér 10.
Telefonszám: (06 37) 358 949

A templom rövid története

1332-ben már volt Apcon római katolikus templom, ugyanis szerepelt a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint először az öregsekrestyét használták templomként, majd fölépült a szentély, és még később a hajó. Németül így írtak róla: „eine Uhralte erbatltte Khürchen”. Ez arra utal, hogy középkori eredete és a török idők után is részben fennmaradt. 1720 körül Szent István király tiszteletére emelt templomot, 1732-ben pedig jól felszerelt kőtemplomot említenek az iratok. 1746-ban a canonica visitatio (kánoni látogatás) István király tiszteletére szentelt templomról tesz említést, mely jó állapotú. Ebben az időben két oltára volt a templomnak, amely 1749-re még egyel bővült. A haranglábat a templom kerítésére építették rá. 1782-ben tornyát és homlokzatát gr. Grassalkovich I. Antal, a templom kegyura építtette. Négy harangja közül egy, az 1657-es ma is megvan.

1830-ban egy villámcsapás által okozott kárral kapcsolatban említik a templomot, 1844-ben a hívek a hegyen épített kápolna rendbehozatalát határozzák el. Ugyanott kálváriát is felállítottak. Ma már sajnos egyik sem látható. A templomot 1928-ban renoválták. Körülötte középkori eredetű kőfal található. A templom homlokzatán a középrizalitban kőkeretes szemöldökgyámos kapu, e felett íves záródású ablak látható. A homlokzat szélein saroktámpillérek találhatók. Homlokzati főpárkánya felett kezdődik az 1800 körüli évekből való félkörös ablakokkal díszített órapárkányos, sátortetős torony. Keletelt, egyhajós épület, oldalain támpillérekkel. Szentélye a szabálytalan nyolcszög három oldalával zárul. Északi oldalához csatlakozik az öreg, félnyeregtetős sekrestye. Északi oldalán egy ablaknyílás, déli oldalán három nagy és egy kisméretű ablak és egy nyeregtetővel fedett ablakkal ellátott toldaléképítmény áll. Ez az úgynevezett újsekrestye. A 19. századból való. Szentélyrésze nyílástalan. A templom fedése nyeregtetős megoldású, a szentély felett sátortetős.

A templom belső tere 18. századi barokk stílusú. Előtérrel kezdődik, felette kihasasodó barokk mellvéddel ellátott kórus. Utána következik a két csehsüvegboltozatos hajó, azután a fiókos boltozatos szentély. Északi öreg sekrestyéje fiókos dongás. A tetőszerkezet alapján két építési korszak állapítható meg. Az öregsekrestye és a szentély boltozata jóval alacsonyabb, mint a később épült hajóé. Ezért a régi rész köré magas falazást vontak, hogy egységes fedélszéket kaphasson a templom. Főoltára a 18. század végéről származik. Főoltárképét 1775-79 között Johann Lucas Kracker festette, falképei az 1930-as években készültek. Szószék rokokó, mellvédjén, ajtaján és tetején rocaille díszítmények láthatók.

Forrás:
apc.hu

Back to Top