Álmosd | Református templom

Az Ákos nembeli Álmosdi Chyre nemzetség névadó, ősi birtoka. Neve a középkori oklevelekben Almus, Almuz, Almosd változatokban fordul elő. 1261-ben István mint ifjabb király megerősíti az Álmos fiát, Chyrét a falu birtokában, mivel okmányaik a tatárjárás alatt elpusztultak. Chyre Zsigmond prépost a XV. században csúcsíves stílusú téglatemplomot építtetett a községben, melyre valószínűleg a mai református templom van építve. Egyháza már 1332-ben volt, lelkésze 5 garas pápai tizedet fizetett. 1536- ban említik plébániáját utoljára, azután megszűnt, mert a lakosság áttért a helvét vallásra. 1552-ben Almosd népes helység az Almosdiak birtokában 23 adózó portával. 1554-ben az Álmosdi Chryre család kihaltával a község kir. adományozás útján Tahy Ferenc kir. lovászmester, majd vétel útján Dobó István birtokába jutott.

A XVII. század végével ippi Fráter II. György kapja Álmosd egy ötödét, amelyet utána a Péchyek örököltek. Később a Csanády, Sombory, Kölcsey, Chernél, Gulácsy, Fényes, Miskolczy, Kazinczy, Bay és ismét a Fráter családok bírták. A református templom igen régi építmény alapját valószínűleg első ismert birtokosa a Chyre család építtette. A mai református templom a hagyomány szerint a Csire család temetkezési helyéül szolgáló templom volt, amelynek az építése már a 13. század végén megkezdődhetett. Az első „feltárást” Vende Aladár kérésére, a falu vezetőinek beleegyezésével a templom körül végeztek. A feltárásról jegyzőkönyv kézült, de ennek nyomára eddig nem akadtak. A feltárás során Vendének sikerült bejutni az altemplomba a Keleti-rét felől, ahol látni vélte a maradványokat és felismerte a román stílus jegyeit. Az altemplom további kutatása életveszélyes lett volna, ezért visszatemették. A második, már szakszerű feltárást az Országos Műemléki Bizottság végezte, de ez sem volt mindenre kiterjedő: a templom közepénél egy alapozásban elakadtak, pénz és megfelelő eszközök hiányában a munkákat félbe hagyták, és a Nagy Háború a további kutatás lehetőségét ismét keresztbe húzta.

A második világégés és az azt követő idők, hozzá értve napjainkat is, nem hozott lehetőséget a templom megkutatására. A mai kutatás úgy véli, hogy a templom a 13. század végén már álhatott, legkésőbb a 14. század elején biztosan állnia kellett. A templom adatait elsőként Bunyitay közli. Napjainkig ezeket az adatokat veszik át a temolommal foglalkozó tanulmányok: Hajó hossza: 16,75 méter, szélessége: 7,88 méter; szentély hossza: 7,6 méter, szélessége: 6,4 méter. Ablakai csúcsívesek, a szentély ablakaiból kettőt átalakítottak, egyet pedig befalaztak. A támpillérek eredetileg a nehéz kőboltozatot tartották, a szentélyt 1877- ben a hajó magasságához emelték, déli ajtaját pedig befalazták. A mai tornyot 1830-ban fejezték be. Itt kell említeni a templomot körülölelő erődített falat, melyet az 1552. évi egri diadalt követően építette Dobó István. A település a nagyváradi vár külső erődítési vonalához tartozott. A fal egy része helyre lett állítva, de régészeti kutatása még nem történt meg. 2013-ban egy földmunka során a templom mögött embercsontok, kerámia, tégla és fémtárgyak kerültek felszínre. A fentiek tisztázására csak ásatás és egy összetett falkutatás hozhatna további részleteket, adatokat.

Forrás:
Dr. Fóris Anna – Dr. Kertész János: Bihar-vármegye községei In.: Nadányi Zoltán (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 25. Bihar-vármegye (Budapest, 1938)
Nagy Gergő: Álmosd régészeti lelőhelyei és korszakai In.: Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)